A cikk eredetileg német nyelven jelent meg Wieso, Weshalb, Warum címen, Robert Arlinghause és Jürgen Meyer tollából 2002. novemberében. Szeretnék köszönetet mondani <b>Spike</b>-nak, aki fáradtságot nem kímélve lefordította nekünk az írás első részét.
CrON
<b>Hogyhogy? Mi okból? Miért?</b>
A következő cikkben Robert Arlinghaus az inkább tudományos alapú részt tárgyalja, míg Jürgen Meyer (M+M Baits) a csalikészítésben szerzett hosszú éves tapasztalatát adja át. A következőekben a döntő kijelentéseket # jelölték, ezzel tisztázzák, hogy ezek a kijelentések tudományosan alá vannak támasztva és nem szabadon kitaláltak. Sok esetben a tudományos forrás íróját és a kiadás évét is feltüntetik.
Sokan ezt az elméleti összegzést abszurdnak, feleslegesnek vagy komplikáltnak tartják majd. Ezen olvasóktól elnézést kérünk. Más olvasók fel fognak figyelni és fel fognak lélegezni.Ők el fognak gondolkozni a leírtakon és megkérdezik maguktól, hogy a múltban valóban mindent jól csináltak e.
Ezek az olvasók talán meg fogják érteni, hogy bizonyos alapanyagok a boijliban miért olyan eredményesek, míg más anyagok ismételten csődöt mondanak. Megpróbálunk mindent a lehető legjobban leírni és elmagyarázni.A cikknek nem az a célja, hogy bizonyos eladási számokat megemeljen, és nem célunk vad hipotézisek felállítása. A pontyok és a vizek jóléte is a szívügyünk, oly annyira, hogy szinte kényszerítve éreztük magunkat e cikk megírására.
A horgászirodalomban sok beszámoló szól a ponty (Cyprinus carpio) táplálkozásáról és táplálékfelvételéről. A ponty a tudomány által jól megvizsgált halfajta. Sokat tanulhatunk a tudománytól, ami segít nekünk a fogási eredmények javításában vagy bojlink optimalizálásában. A pontyhorgászatban ugye a hely (tartózkodási hely) a legfontosabb tényező, illetve az "időcsinálás" míg a halak megjelennek a helyen.
A második legfontosabb tényező a megfelelő csali és a tudás a ponty táplálkozásáról, illetve a pontyok viselkedéséről, ahhoz, hogy a pontyot megakasszuk. Csak ezek után lép be a játékba a felszerelés. A felszerelés legfontosabb része a szerelék, a végszerelék erőssége, a zsinór, a horog és csak ezután jön a bot, az orsó, és a szák. Legkevésbé az ágy, a rod-pod és a sátor dönt arról, hogy eredményesek leszünk e vagy nem.
Úgy vettük észre, hogy sok horgásznál pont fordított a sorrend. Anyagilag is sokkal többet adnak ki az emberek felszerelésre, mint a csalikra, illetve a helykeresésre. A bojlit sokszor úgy választják ki, hogy a legkedvezőbbre jut a választás. A reklám illetve a szájpropaganda dönt a vásárlásról. Sokszor figyelmbe sem veszik, hogy ez a szokás a fő oka a sikertelenségnek, főleg az erősen meghorgászott vizeken, illetve azon vizeken ahol sok a természetes táplálék. (Erről majd a második részben írunk részletesebben.)
Először leírjuk a pontyok táplálkozását, mivel ezen a területen nagy a homály a pontyhorgászok körében. Reméljük, hogy néhányan közületek ugyanúgy eltöprengenek majd, mint mi tettük.
<b>Táplálkozás és természetes táplálék</b>
A holland tudós F.A. Sibbing és a munkatársai foglalkoztak ezzel a problémával és felbontották a ponty táplálkozásának folyamatát:
<li>keresés
<li>felfedezés
<li>megközelítés
<li>felvétel
<li>íz szerinti szelekció
<li>nagyság szerinti szelekció
<li>szállítás (a garatfogakhoz)
<li>rágás és összezúzás
<li>nyelés
<li>megemésztés
A ponty számára döntő tényező a túlélés szempontjából az ehető és a nemehető dolgok közötti szelekció. A természetes táplálékok nagy része - akárcsak a mi bojlink - nem tud menekülni.
Ahhoz, hogy a pontyot megfogjuk, természetesen elegendő az is, hogy a csalinkat felvegye. Ennek ellenére célszerű, hogy a csalinkat ehetőként azonosítsák a halak, egyébként a csalink csak rövid ideig (egyszer) lenne hatékony. A keresés, felfedezés és megközelítés leírását a cikk második részében írjuk majd le, mivel itt az attraktorok döntő szerepet játszanak.
Nem szabad elfelejteni, hogy a ponty egy nagyon kíváncsi hal, amely sokszor órákat tölthet azzal, hogy véletlenszerű túrással keres táplálékot az üledékben. Rod Hutchinson mesélt arról, hogy hagymával, illetve szilvával is fogott már pontyot. Ezek biztos olyan fogások voltak, amelyek a kíváncsiságra, egy esetleges új táplálékforrás megtalálására, vezethetők vissza. Ilyen esetben az attraktivitás nem játszik döntő szerepet.
<b>A csali felvétele</b>
A ponty a táplálékot szívással veszi fel. Ez a szívás egy komplikált mechanizmus, amelyben a száj- és a kopoltyúüreg vesz részt. A száj és kopoltyúüreg kitágításával vákum keletkezik, amely a lehetséges táplálékrészecskéket vagy akár a mi bojlinkat beszívja. Ekkor az ormányszerű száj gyakorlatilag körbe tudja zárni a bojlit, de a csalit néhány centis távolságból is be tudja szívni a hal.
A ponty ún. részecskeevő hal, amely bizonyos részecskéket célzottan vesz fel és nem össze vissza szívogat, mint ahogyan sokan gondolják. Amikor a ponty beetetett bojlikat felfedezi, egyenként veszi fel azokat. Az is lehetséges, hogy a hátsó úszóhólyagkamra megtöltésével, függőleges helyzetbe kerül és így célzottan szívja be a részecskéket. Ennél a folyamatnál az egyedre jellemző tulajdonságok is fontos szerepet játszanak.
Egy dagadt, lógó hasú pontynak, mindig fel kell vennie ezt a helyzetet, míg egy vékony hal függőleges és egy relatív vízszintes helyzetben is be tudja szívni a táplálékot. Ezek az egyénre jellemző különbségek is oka lehet annak, hogy bizonyos halakat kevesebbszer fogunk meg, mivel ezek a pontyokat a táplálékprezentációnknak és a táplálékfelvételük módjának köszönhetően kevesebbszer tudjuk megakasztani, annak ellenére, hogy azok szívesen eszik a bojlinkat.
Ugyan ezt írta le Terry Hearn (1999.) is egy Arfur nevü halról, egy angolul megjelent, nagyon jó könyvében. Ez egy érdekes állítás: azt feltételezzük, hogy a pontyok különböző technikákat alkalmaznak a táplálékfelvételkor, de mindre igaz, hogy célzottan veszik fel a táplálékot. Nagyon ritka az ajkakkal való közvetlen felvétel, például a csigák felvétele. Harapás a pontyoknál nem fordul elő. Sibbing azt írja, hogy a pontyoknak egy lehetősége van a táplálékfelvételre: lassú szívás. Ez a lassú szívás kétféle módon következhet be:
<li>Részecskeevés (angolul particles
