A nagyszerű túlzás - Fox Ranger podbemutató

„Kezdetben vala a Sky pod” – akár ezzel is kezdődhetne a bojlis biblia. A Sky egy ikon. Mindig is etalon volt, jelenleg is az, rengetegen használják. Szerencsére ezt a gyártó is tudja, és a mai napig is gyártják–forgalmazzák. Ezzel együtt a tavalyi év során kihoztak egy új podot, amely a Sky alternatívája lehet. Lássuk csak, milyen! :)
Amikor átvettem a podot tartalmazó táskát, hanyag mozdulattal fel akartam kapni. Nem volt egyszerű. Nehéz. Aztán amikor kinyitottam a táskát, és kiemeltem az alkatrészeket, mindent megértettem. Uraim, ez nem pod, hanem rakétavető állvány – annak megfelelő erőtartalékokkal!

{KEP::19232::514::center::A hordtáska és a pod – itt még darabokban.}


A kollekció összesen 13 darabból áll:
- központi egység
- 2 db buzz bar
- 4 db hagyományos állítható láb
- 2 db extrém láb
- 4 db buzz bar magasító

Először nézzük az egyszerűbb részét:
A buzz barok hatalmasak, masszívak. Kialakítása hagyományos, gyakorlatilag törhetetlen. A magasítókban nem találtam semmi extrát. A lábak viszont… A gyorsszorítókat megerősítették, mind méretükben, mint anyagvastagságban felülmúlják akár a hagyományos leszúrók, akár más podok (pl. az Eclipse) hasonló részeit. De ami még érdekesebb, a rögzítőelemeket elfordították 90 fokkal a korábbi megoldáshoz képest, így nyitni-zárni a láb hossztengelyével párhuzamosan kell. Érdekes és ergonomikus megoldás. A nyitó „kallantyú” kapott egy puha borítást, ez egyrészt jobb tapadást biztosít a beállítás során a kezünknek, másrészt viszont könnyen kikezdhető, nem praktikus. A két-két rövid láb nem egyforma hosszú, így alapbeállításként is meg lehet emelni a podot (természetesen vízszintesben is állíthatjuk), de erről hamar elvonta a figyelmem a méteres (nem elírás!) hosszával igencsak tekintélyt parancsoló első hosszú lábak látványa. Döbbenetes. Az meg pláne, hogy ezek is hagyományos teleszkópos rendszerűek, tehát kihúzva… de majd meglátjátok.
A központi egység a legérdekesebb: ugyanis VÉGRE!!! Végre megoldották, hogy a méregdrága merevkaros swingerek ne törjenek össze a zsinór leoldásakor. Egészen egyszerű a megoldás: nem egy zártszelvényből, hanem két csőből rakták össze a fő teherhordó elemet, a swinger pedig simán beeshet a csövek közé. Sajna évek óta nem használok merevkaros jelzőket, így ezt nem tudom vizuálisan demonstrálni, de gondolom, könnyen elképzelhető.

{KEP::19237::514::center::Kicsi és masszív}

A központi egységen szinte minden egyéni ízlés szerint állítható. A fő tehertartó rudazat négy ponton van rögzítve egy belső rúdhoz, így két irányban kihúzva az eredeti hossz duplájára növelhetjük a pod hosszirányú kiterjedését.

{KEP::19238::514::center::Nagy és masszív! :)}


A csővázas szerkezet merevségének köszönhetően még ilyen extrém helyzetben is stabil a rendszer.
A lábak rögzítő pontjai a hossztengely mentén eltolhatók, így gyakorlatilag használható négylábú központi alátámasztású podként is. Stégen, szűk helyen hasznos opció. A lábakat egy rugó ”csonkba” lehet betekerni, melyet három különböző állásba lehet állítani. A hossztengellyel párhuzamos állás a szállítási pozíció, a következőt az extrém hosszú első lábak használata igényli, a legszélső a hagyományos beállítás szöge.

{KEP::19239::514::center::Szállítási pozíció}


{KEP::19240::514::center::Középső…}


{KEP::19241::514::center::és külső állítási pozíció}


A buzz bar rögzítőeleme is természetesen szabadon eltolható (értelmét nem látom, én még nem láttam olyat, hogy ezt a részt valaki ne a rudazat két végén rögzítette volna).
Amikor már azt hittem, minden opciót megnéztem, kiderült, hogy mégsem – a pod lábainak terpesztését is széles intervallumban lehet állítani. Ezeken a képeken szándékosan a két szélső értéket mutatom be, természetesen így senki sem használja ezeket az állványokat…

{KEP::19242::514::center::Vigyááááázzzz! Lábat össze!}

{KEP::19243::514::center::Spárgázva}

{KEP::19244::514::center::A terpesztés állítása}


Az hosszú első lábakat betekerve az egekbe lehet emelni a podot. Akadós, vízinövényes terepen, vagy vízbe beállítva használható igazán ez az opció. (Meg persze remekül mutat, ezért használják sokan így a podokat, akkor is, ha semmi szükség rá. :) ). Mivel a terpesztést is állíthatjuk, a hosszú láb pedig közel két méteresre(!) kihúzható és stabilan is rögzíthető, így az állvány az ésszerűség határain belül megfelelően beállítva felboríthatatlan.
(A méretek illusztrálására a podhoz állítottam három éves fiamat – könnyen elképzelhető, mekkora ez valójában.)

{KEP::19245::514::center::Mászóka I.}

{KEP::19246::514::center::Mászóka II.}


Ennyi az elméleti és a „kerti” peca. A puding próbája az evés, meg kellett hát bizonyosodnunk arról, mit bír a pod valós körülmények közt. Kis társaságunk egy szép napot és éjjelt töltött kedvenc tavunk partján. A hetek óta tartó esőzés teljesen átáztatta a partoldalt, minden lépésünk nyomán víz tört elő a sárból. Kéretik a hátteret ennek betudni…Nem akarom ismételni magamat, beszéljenek a képek: íme a Ranger teljes harci díszben:

{KEP::19247::514::center::Teljes harci díszben}

{KEP::19248::514::center::Kihúzva}

{KEP::19249::514::center::Lábak középre tolva}

{KEP::19251::514::center::Beterpesztve}

{KEP::19252::514::center::Hosszú lábakkal}

{KEP::19253::514::center::Égnek állítva}

{KEP::19254::514::center::Tűűűűűűz!!!!!}

{KEP::19255::514::center::A fiatal(?)ember 190 centi – jól látható, mennyire lehet felemelni a botokat}

{KEP::19256::514::center::Szemből}

{KEP::19257::514::center::Gyakorlatilag függőlegesen}


Összegzésül:
Sajnálom, hogy nem volt időm hosszabb ideig próbálni a Rangert, bizonyára még rengeteg beállítási lehetőséget és alkalmazási területet találtam volna. Egy biztos: ha valaki egy extravagáns, ugyanakkor minden igényt kielégítő társat szeretne magának, amely a legnehezebb terepen is megállja a helyét, megtalálta, amit keresett. Ez a pod sosem lesz tömegtermék, nemcsak borsos ára miatt, hanem azért sem, mert bizony az átlagbojlisnak ez sok. Nehéz kihasználni képességeit, nem egyszerű felállítani, ugyanakkor hosszabb túrákon, ha már fel állítva, gyakorlatilag mozdíthatatlan (különösen, ha a külön megvásárolható vihartalpakkal rögzítjük). Egy biztos: örök társra lelhet benne, aki őt választja. (Ez itt a reklám helye: a tesztelt példány komoly árengedménnyel megvásárolható a Stég horgászboltban! :) )

Lapzárta után érkezett Szőke kolléga (jobb fórumokon Vau néven ismerik :) ) szösszenete, aki egy lájtos túrájára rövid úton lenyúlta óvott-védett új kedvencemet.

A fickó érdes stílusában néhány észrevétel:

„Most már meleg van és szélcsend a szobában, ahol ezeket a sorokat írom, ami mindenképp felüdülés ahhoz a pokolhoz képest, ami az elmúlt hétvégét jellemezte. Szerencsétlenségem, vagy épp a szerencsém úgy hozta, hogy az évtized eleddig leghisztérikusabb viharában sikerült tesztelni azt az öt darab állványt, amit sikerült harmadmagammal vinnem. A dolog értékéből némileg levon, hogy ebből csak három volt horgászállvány – a maradék kettő egy fényképezőgép és egy csillagvizsgáló távcső stabil használatba vételére szolgált. Előre bocsátom, mind az ötnek alapos szerep jutott a túra során.
Két kezdő jó barátommal úgy döntöttünk, hogy az akadóktól sajnálatos módon megszabadított Ezerjó tó vendégszeretetét élvezhettük. Két kölcsönkapott állvánnyal – a rakétakilövőnek beillő Fox Rangerrel és a Horizon kistestvérével, a szuper kompakt A-Poddal – valamint saját Fox Eclipsemmel felszerelkezve érkeztem a partra, ahol a hétvégénket készültünk viharos körülmények között eltölteni. A három testvérpod harca, írásom lényegét a jó elején lelőve egy gyönyörű kiegyenlített döntetlenben végződött, de azt hiszem talán ehhez az eredményhez vezető út az, ami az érdekesebb.
A körülmények pontosabb ismerete rávilágít a teszt igazi hasznosságára: 70-80km/h széllökésekkel tarkított vízszintesen eső zivatar és elképesztő mennyiségű füstölős kapással jellemezném a hétvégét. A túra egy bizonyos pontján sajnáltam, hogy más viharállónak és szuper-stabilnak mondott eszközt nem sikerült felvonultatni a helyszínen.
A legtöbbet a Fox jelenlegi, nagyon furcsán pozicionált podjától, a Rangertől vártam, ám várakozásaimmal ellentétben nem váltotta be maradéktalanul a hozzáfűzött reményeket. Ennek sokkal inkább az erős márkatársak, mintsem a konkurencia az oka. A Ranger a Fox Sky szélsőséges használhatóságát ötvözi egy rendkívül robosztus, sokat ígérő megjelenéssel. Nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom, hogy ez az állvány messze a legnehezebb, ugyanakkor a stabilitás terén vicces módon nem ő került ki győztesen. A Ranger hosszú első lábainak köszönhetően becsléseim szerint közel két méteresre kiemelhető, amellyel elsősorban a töltésoldalban horgászók, netalántán az idehaza elég szűk réteget képező folyóvízi horgászok kedvence lehet. Gyakorlatilag ugyanazokat a pozíciókat fel tudja venni, mint a Sky, viszont a nagy testvérrel ellentétben vicces módon az első Fox pod, amellyel maradéktalanul elégedettek lehetnek a merevkaros swingerek birtokosai is, hiszen a duplacsöves kialakítással a középső kapásjelző sem püföli ejtős kapáskor a rodpod középső összekötő rúdját.
Ezen kívül a rövid első lábak használatával egy univerzális podot kapunk, amely a Horizonra kilométerekre ráver. Az állítható terpesztávolság szeles időben is a középső alátámasztású, „mérleg” jellegű rodpodok variálhatóságát engedi elérhető közelségbe, úgy, hogy semmit sem veszít a négylábú rodpodok utolérhetetlen stabilitásából. Kötelező parasztvakításként itt is jelen van az új-generációs Fox podok vízmértéke, amely a horgásztársak lenyűgözésére és alkalmi kőművesmunkákra kiválóan használható.
Összegezésképpen a Ranger egy tökéletes köztes pont a Horizon és a Sky között: végre tákolás mentesen megoldhatjuk a magasba emelt podot, ha épp csónakos-behordós, szélcsendes pecában van részünk, valamint a mindennapi átlagos körülményekhez is egy fantasztikusan jól alkalmazható, szuper-stabil rodpodot kapunk – egy kicsit az én ízlésemhez mérten ugyan borsos, de a konkurenciához mérten semmiképp sem elvetendő áron.”

Üdvözlettel: Nyári Mihály

teteje | vissza