Munkakörömnek köszönhetően nagyon sok időt tudok számítógép előtt tölteni. Ekkor nagyon sok lehetőségem van horgász weboldalakat, fórumokat, írásokat olvasgatni. Gyakran szembesülök azzal, hogy sokan, még alapvető dolgokkal sincsenek tisztában a szerelék készítéssel kapcsolatban. Persze, lehet mondani, hogy jelennek meg erre-arra írások a szerelékekről, de ezek nagyrészt „világrengető újdonságokat”, és kacifántosabbnál-kacifántosabb előkéket mutatnak be.
Na, kanyarodjunk is kicsit vissza…Tehát meglátásom szerint sokaknál az alapok hiányoznak, amire a későbbiekben lehetne építkezni. Még mielőtt valaki verné a fejét a falba, hogy minek egy írás egy sima csomómentes kötésről, szerintem igenis van rá szükség. Ha visszagondolok, 4-5 évvel ezelőtt, mikor lekezdtem komolyabban is foglalkozni a bojlizással, hát nagyon segített volna egy ilyen bemutatás. Nem volt senki a környezetemben, aki ezeket bemutassa. Meg is lett az eredménye, összevásároltam mindenféle dolgot, aminek nagy része haszontalannak bizonyult. Megvettem az előre elkészített ólom betétes zsinórral szerelt biztonsági kapcsos szerelékeket…most egy ilyen csomag árából otthon 10 darabot legyártok saját kezűleg.
Kedves Olvasó túl nagy dolgot ne várjon tőlem. Kezdőknek szeretnék segítséget nyújtani, az első bizonytalan lépések leküzdésében. Rutinos kollégáknak biztos nem fogok tudni újdonságot mutatni, sőt néhányan talán meg is mosolyogják egyszerű szerelékeimet. Esetleg rávilágítanak azok apróbb hibáira, amit előre is köszönök.
{KEP::18814::508::center::Akkor kezdjük}
Elsőként azt szeretném bemutatni miként készítek egy sima, egyszerű hajszál előkét, csomómentes kötéssel.
Kezdő lépésként a kiválasztott horog fülén a hegy felőli oldalról átvezetjük az előke zsinórunkat, és kötünk rá egy kis méretű fület. Ezen fül elkészítésében nagy segítségünkre lehet a fűzőtű. Törekedjünk rá, hogy lehetőségekhez képest minél kisebb legyen ez a fül, ez fogja majd tartani a stopperünket.
{KEP::18815::508::center::Átfűzzük, meghurkoljuk}
Következő mozzanat, hogy felhúzzuk a fűzőtűre a bojlit, és a tűt az elkészített hurokba akasztva mehet a csali a hajszál előkére, majd a fülbe beletesszük a használni kívánt stoppert. Ekkor nagyon fontos lépéshez érkeztünk, beállítjuk a bojli és a horog közti távolságot. Ennek nagyon fontos szerepe van a megfelelő akadásban. Általában 20 mm-es golyó esetén 4-5 mm szokott leni a horog öblének vonaláig.
{KEP::18816::508::center::Csali felfűzve}
Ha ezzel meg vagyunk akkor elkezdjük a zsinórt szoros menetekként tekerni a horog szárára. Én ezt egy rövidebb szárú horognál addig szoktam folytatni, amíg a kötéssel el nem érem a horog hegyét.
{KEP::18817::508::center::Eddig}
Ettől a ponttól indulok vissza tekerve 1-2 lazább menettel. Visszaérve a horog füléhez egy éles ollóval elvágom az előke zsinórt a kívánt, körülményeknek megfelelő hosszra, és visszabújtatom a horog fülén, most épp ellenkező oldalról, mint a kötés kezdetén. Ezzel kész is a kötésünk.
{KEP::18818::508::center::Egyszerű, de nagyszerű}
Hosszú szárú horognál annyiban cselekszem másképp, hogy a hajszálra fűzök egy néhány mm hosszú szilikon csövecske darabot. Ezt a horog hegye felől feltolom a horog szárára, egészen a hegy vonaláig. Ennek segítségével nem kell az előkezsinórt végég tekernem a horog hegyéig, elég kevesebb menet is.
{KEP::18819::508::center::Szilikon csővel}
A hajszál előkés módszert gyakran használom feederes horgászataim alatt is. Ekkor gyakrabban variálom a csalikat, bojli, pellet, magok.
Ilyenkor szoktam olyan előkét kötni, ami nagyobb variációs lehetőséget adhat.
{KEP::18820::508::center::Használhatunk pelletet is}
Ez csak a csali rögzítési módjában tér el az előzőekben bemutatottól.
Itt miután átvezettük zsinórt a horog fülén, következő lépésként nem fület kötök, hanem egy kisméretű acél karikát. Ebbe a karikába hurkolok egy szilikon csaligyűrűt. Itt tartom fontosnak megjegyezni, hogy gondosan válasszuk ki ezt a szilikon gumit, mivel néhány gyártó ezen terméke nagyon nem szereti, ha dip-be mártogatják.
Ha ez megvan, akkor erre a gumigyűrűre húzok fel egy házilag barkácsolt ütközőt, ami megakadályozza, hogy az acél karika belevágjon a csalinkba. Ezeket én épp egy sziloplasztos dobozból vágtam ki egy 5 mm-es lyukasztó segítségével, majd fúrtam ki bojlifúróval.
{KEP::18821::508::center::Acél és gumi karika kombó}
Erre a gumira fűzzük fel a csalinkat, és megütköztetjük a stopperrel. Innét a lépések megegyeznek a fent bemutatott hajszál kötéssel.
A gumi rugalmasságának köszönhetően itt van lehetőségünk a változtatásokra csali tekintetében, mind típus, mind méret szempontjából. Persze ésszerű határokon belül. Egy 6-os horog alá 5 mm-re ne tegyünk 30-as bojlit. :)
{KEP::18822::508::center::Bojlival}
{KEP::18823::508::center::Bojli lebegtető szivaccsal}
{KEP::18824::508::center::Pellettel}
Nagyrészt behúzós módszerrel horgászom, ha nagy-ritkán dobálós pályára tévedek, akkor szívesen nyúlok a bevonatos előkezsinórokhoz. Ezek merevségükből adódóan segítik elkerülni a dobás közbeni gubancokat és másik előnyük, ha a ponty felszívta a csalinkat nehezebben fújja ki. Viszont a merev bevonat alatt lágy, fonott mag lapul, ami a csali közelében szerencsés.
Első lépésként eltávolítjuk a merev bevonatot, ami történhet pénzérme, vagy csak egyszerűen a körmünk segítségével. Ennek hossza kötés típusonként változhat, majd tapasztalati úton rájövünk mi az ideális méret. A lényeges, hogy a lágy rész egy-két centiméterrel a horog füle fölött érjen véget. Ha lehúztuk a réteget, akkor nem kell mást tennünk, mint a már ismertetett módon megkötni a hajszálat.
{KEP::18825::508::center::Jó látszik, hol ér végét a merev külső bevonat}
A továbbiakban az ólombetétes zsinór fűzését szeretném bemutatni Nektek.
Az ólombetétes belsejéből kitoljuk az ólomszálat kb 6-7 centiméteres hosszban. A kilógó magot letörjük, majd az üresen maradt fonatot visszaegyenesítjük. Fogjuk a kisméretű fűzőtűt, és bevezetjük ott, ahol véget ér az ólomszál, és toljuk kb addig a hosszig, míg feléig nem érünk az üres fonatnak, és itt kivezetjük.
{KEP::18826::508::center::Kitörjük, befűzzük, kivezetjük}
Az üres fonatra felrakjuk a kívánt végszerelék alkatrészt. A fűzőtű kampós végébe beakasztjuk az üres fonat végét, és visszahúzzuk önmagába. Ezzel le is zártuk, ne féljünk nem fog szétcsúszni.
{KEP::18827::508::center::Gyors kapoccsal}
Kívánt méretre vágjuk az ólombetétes zsinórt, kb 90-120 centiméter. Fel rakjuk rá a használni kívánt kiegészítőt, ólomkapcsot, inline ólmot, kosarat-csúszóra, vagy fixre.
{KEP::18828::508::center::Biztonsági kapoccsal}
{KEP::18829::508::center:: Kész szerelék ólom kapoccsal}
{KEP::18830::508::center::Kosárral-fixen}
{KEP::18831::508::center::Kosár-gumigyöngyel ütköztetve}
{KEP::18832::508::center::Inline ólom-csúszóra, spéci ütközővel a gyors-kapcson}
Hát, ennyi lett volna a kis irományom. Remélem tudtam segíteni, néhány ezen módszerrel ismerkedőnek, és nem untattam halálra az „öreg rókákat”. :)
