A Kedvenc horgaim c. írásom végén megígértem, hogy az utolsó képen látható szerelékről részletesen fogok írni. A képen felül egy Ashima, alul egy Fox horog látszik, mindkettő specálisan van szerelve.
{KEP::1656::45::center::}
Valahogy engem mindig vonzott a lebegetés. Biztos vagyok benne, hogy a fenék felett lebegő csalit a pontyok jobban észreveszik, mint a fenéken fekvőt. (Az más kérdés, hogy esetleg tartanak tőle és nem veszik fel.)
A lebegtetés hatékonyságáról még nem tudtam meggyőződni, mert süllyedő csalival rendre többet fogtam mint lebegtetve. Vannak azonban olyan szituációk, amikor muszáj lebegtetni. Ha fenék iszapos, vagy kismértékben hinaras, esetleg nádtorzsás, akkor csak a lebegtetés lehet üdvözítő megoldás.
Az egyik legfogósabb lebegtetős szerelék összeállításához a következő kiegészítőket használom:
<li> Fox 5 vagy Ashima C420 horog, a bojli átmérőjének megfelelő méretben (jellemzően 2-es vagy 4-es)
<li> Kryston Merlin előkezsinór 15 lb-s változat (lehet Kryston Mantis, vagy Super Mantis is)
<li> Pelzer stainless ring 2-2,5 mm, vagy Fox oval ring
<li> 2 db gumi úszó ütköző matchbotozáshoz
<li> Pelzer vagy Fox szilikon gumi (én a Fox-ot preferálom, mert 3 méretet kapunk egy csomagban)
<li> Kryston Snag Safe (ólompaszta)
A horgot kössük meg kedvenc csomónkkal (használható csomókat a csatolt képeken lehet látni). Én egy speciális 5 menetes Clinch-szerű csomót használok, de a Palomar is jó lehet. A horogkötés után nyugodtan vágjuk le a megmaradó előkét, mivel a bojlit speciálisan fogjuk rögzíteni.
{KEP::1658::45::center::}
Húzzuk fel a horog szárára egy akkora méretű úszó ütközőt, amin a kis acél karika nem csúszik át. Ha túl nagy a rögzítő, akkor ollóval levékonyíthatjuk. Minél kisebb az ütköző, annál jobb. A fenti képen látszik, hogy az Ashima horgon nem ütközővel, hanem egy darab kábellel ütköztettem meg a karikát. Ez a megoldás azért jó, mert a horogkötést is egy adott pozícióban tartja. A Fox horog esetében nem ajánlom a horog szárára húzott szilikon-gumit, mert megtöri a horog íves alakját és ezzel rontjuk az önakasztás hatékonyságát.
A gumi gyűrűt hurkoljuk az acél karikába és úgy fűzzük fel a horogra. Ha előbb a gyűrűt tesszük fel, akkor szinte lehetetlen meghurkolni az amúgy is pici gumit, mivel nem fogjuk tudni a gyűrű és a horog közé beszorítani. Jobb lehet a helyzet, ha a Fox ovális karikáját használjuk. Ez a megoldás azért is jobb, mert a gyűrű szabadabban csúszik. Ha ovál karikát nem tudunk beszerezni, akkor mindenképpen Fox szilikongyűrűt használjunk, mert a Pelzer gumigyűrűje kicsit vastagabb anyagból van és akadályozza a gyűrű szabad csúszását.
Végül ütköztessük meg a második ütközővel az acél karikát. A második ütközőt toljuk fel egészen a horog szárára. (Az első bedobás után úgy is lecsúszik a horog öblébe.) Ezt az ütközőt vékonyítsuk le annyira, amennyire lehetséges. A horogakadás szempontjából nem zavaró egy nagyobb gumi sem, de engem zavar, ha valami bumpszli gumidugó van a horgomon.
Ha ezzel készen vagyunk, akkor döfjük át a lebegő bojlit, és a fűzőtűvel húzzuk át rajta a gumit, majd ütköztessük meg egy stopperral. Akkor jó méretű a gumi, ha a bojli és a karika között nem lehet a gumit látni. Ha a gumi látszik, akkor vagy a bojli kicsi, vagy a gumi lett hosszabb, mint kellene. A száraz bojli
