Magyar pontyfogó versenyszabályzat

MAGYAR PONTYFOGÓ VERSENYSZABÁLYZAT” a FIPS szabályok figyelembevételével és a magyar sajátosságokat figyelembe véve lett megalkotva.


1. A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG CÉLJA

1.1. A Pontyfogó világbajnokság versenyeire kiválogatni a legfelkészültebb, legkitartóbb horgász csapatokat, melyek a legalkalmasabbak arra, hogy képviseljék Magyarországot.

2. A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG RENDJE

2.1. A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJONOKSÁG (továbbiakban OB) versenyek vagy három fordulóban, vagy több selejtező plusz három döntő fordulóban kerülnek megrendezésre, az érvényes nevezők számától függően.
A végeredmény és a továbbjutás a következőképpen alakul
2.2. HÁROM MAGYAR PONTYFOGÓ OB FORDULÓ ESETÉN.
Ha a nevező csapatok mennyisége, száma nem lépi túl a rendelkezésre álló versenypálya maximális befogadóképességét, akkor a válogató versenyt három fordulóban le kell bonyolítani.
A három fordulóban irányított sorsolással történik a csapatok helysorsolása. A három fordulóban az összes csapatnak a minél egyenlőbb esélyek érdekében horgásznia kell az A-B-C szektorokban.
Fordulónként a helyezésnek megfelelő pontszám jár a csapatoknak. (első hely 1. pont, 9. hely 9 pont), így, aki a három fordulóban a legkevesebb pontszámot gyűjti össze, az győz. Pontszám egyezés esetén a három fordulóban fogott halak összsúlya dönt.
Természetesen ekkor, a három forduló eredményei alapján legjobban teljesítő, első három helyezett csapat az, aki versenyeredményei alapján automatikusan kijut a világbajnokságra. A negyedik csapatot a szövetségi kapitány javasolja, egyéni meglátása, döntése alapján. A szövetségi kapitány döntését az MOHOSZ OVHB bizottsága hagyja jóvá!

2.3. KETTŐ, VAGY TÖBB OB SELEJTEZŐ + HÁROM OB DÖNTŐ FORDULÓ ESETÉN.
Ha a nevező csapatok mennyisége, száma meghaladja a rendelkezésre álló versenypálya maximális befogadóképességét, akkor több selejtezőben kell a válogató versenyeket lebonyolítani.
Az OB jelentkező csapatokat megközelítőleg több, egyenlő számú csoportba kell beosztani.
Ezen csoportokat úgy kell összeállítani, hogy minél közelebb legyen a csapatok száma a versenypálya maximális befogadóképességéhez. A különböző OB selejtezőkön induló csapatok mennyisége, száma közt maximum csak 1 eltérés lehet. (például 18-18-19-19 csapat selejtező versenyenként)
Selejtezőnként az első 3 csapat jut tovább a három döntő fordulóra.
Abban az esetben jut fel az első háromnál több csapat, ha kevesebb a jelentkező.
A végső döntő fordulóra 18 csapat juthat be. Későbbiek folyamán ez a 18 csapat alkotja a PONTYFOGÓ LIGA A csoportját.
A három döntő OB fordulóban irányított sorsolással történik a csapatok helysorsolása. A három fordulóban az összes csapatnak a minél egyenlőbb esélyek érdekében horgásznia kell az A-B-C szektorokban.
Fordulónként a helyezésnek megfelelő pontszám jár a csapatoknak. (például első hely 1. pont, 9. hely 9 pont), így, aki a három fordulóban a legkevesebb pontszámot gyűjti össze, az győz. Pontszám egyezés esetén a három fordulóban fogott halak összsúlya dönt.
A döntő OB fordulókon az első három helyezést elért csapat az, aki versenyeredményei alapján automatikusan kijut a világbajnokságra. A negyedik csapatot a szövetségi kapitány javasolja, egyéni meglátása, döntése alapján. A szövetségi kapitány döntését az MOHOSZ OVHB bizottsága hagyja jóvá!


3. A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG RÉSZTVÉTELI FELTÉTELEI

3.1. A hivatalos Magyar Pontyfogó Országos Bajnokság versenyeket a C.I.P.S.-hez tartozó nemzeti szövetség rendezheti meg.
A szervező szövetség hivatalosan felelős az általa rendezett és lebonyolított versenyért.

3.2. A verseny NYÍLT nevezéses, tehát minden csapat nevezhet, aki megfelel A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG RÉSZTVÉTELI FELTÉTELEINEK.

3.3. Olyan horgász, aki már részt vett egy magyar vagy más nemzetközi horgászversenyen valamely más nemzet képviseletében, nem indulhat a magyar nemzet képviselőjeként.

3.4. A versenyzőknek tudniuk kell igazolni állampolgárságukat személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy egyéb, személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal. Az igazoló dokumentumot be kell tudni mutatni a verseny sorsolása előtti regisztráció folyamán.

3.5. Csak azok a csapatok vehetnek részt a válogató versenyeken, amelyeknek tagjai az adott tárgyévre érvényes (magyar) állami horgászjeggyel rendelkeznek

3.6. Csak azok a csapatok indulhatnak, melyek a nevezési határidőig leadták nevezésüket, és befizették nevezési díjukat. A nevezés tartalmazza: a csapat nevét, a csapattagok nevét, címét, telefonszámát, e-mail elérhetőségüket.
Ezeken felül tartalmaznia kell azon bojlis és pontyfogó versenyeket, melyeken a válogató verseny előtti két évben részt vett a csapat, és fel kell sorolni az azokon elért helyezéseket is.

3.7. A válogató-versenyre érvényes nevezést követően a MOHOSZ versenyigazolványt állít ki a versenyzők részére. Ezeket annál a megyei horgász szövetségnél kell megigényelni, amelyhez a versenyző az egyesülete révén tartozik. A MOHOSZ a megyei szövetség igénylése alapján fogja kiállítani a versenyengedélyt.

3.8. A csapatok két főből állnak.
Segítő nem állhat rendelkezésükre. Egy, versenyengedéllyel rendelkező tartalék csapattag azonban igen. Ennek személyét a versenyre való nevezéskor kell megnevezni.

3.9. A versenyeken a csapatok horgászterületei (továbbiakban RAJTHELY) között lévő távolság legalább 30 legfeljebb 70 méter legyen. Mindig egyenlő! Minden páros a rendelkezésére álló, a neki kisorsolt rajthelyen helyezkedik el, melyen felállíthatnak kempingsátrat és napernyőt (visszafogott színűeket, például barnát, feketét, zöldet, kekit vagy „terepszínűt”)

3.10. A csapatok területének-rajthelyének határát szalagokkal kell jelölni, illetve elválasztani. Ezt a területet a csapatok tagjai csak indokolt esetben hagyhatják el. A szomszéd csapat területére tilos átlépniük. Ez alól kivételt képez: a mérlegelésen való segédlet, a szektorbírói és versenybírói utasításra vagy engedéllyel történő átlépés, szomszéd csapat részére való indokolt segítségnyújtás (például balesetkor történő segítség).

3.11. Az OB verseny ideje alatt a szervezők és a bírók mindennap tartanak gyűléseket.

3.12. Ha bármilyen sürgős, megoldani vagy megvitatni való probléma akad, a szervezők külön találkozót iktathatnak be.


4. A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG SORSOLÁSI RENDJE

4.1. A kiírt sorsolási időpont kezdete előtt minden csapatnak regisztráltatnia kell magát. Aki nem regisztráltatja magát a sorsolás kezdetéig, az elveszti a versenyen való indulásának jogát.

4.2. A vis major, az-az önhibán kívüli okból bekövetkező késés (például autóprobléma, baleset, közlekedési akadályoztatás) esetén a sorsoláson jelenlévő csapatok szavazása dönti el, hogy a késő csapat utolsó sorsolóként (övék a maradék, a még ki nem húzott rajthely) indulhat-e a versenyen, amennyiben a versenykezdetre még odaér.
Ha az elkéső csapat a versenykezdetre (2. hangjelzés) sem ér oda, akkor a versenybíróság köteles őket kizárni a versenyből mely rákerül a csapat adatlapjára is.
Ekkor a csapat elveszíti a befizetett nevezési díját is.

4.3. A regisztráció alkalmával mindkét versenyzőnek aláírásával kell igazolnia, hogy a hivatalos versenyszabályzatot elismerik, és vitás esetekben alávetik magukat a versenybírók döntéseinek.
Regisztráció alkalmával a csapat mindkét tagja, és a tartalék csapat tag (ha van) köteles bemutatni versenyigazolványát.

4.4. A sorsolást legalább 180 perccel a verseny kezdete előtt kell végrehajtani, az OB szervezőinek felügyelete mellett, valamint minden résztvevő csapat jelenlétében.

4.5. A sorsolást előre meghatározott módon kell végrehajtani.
Két körből áll a sorsolás menete.
Első körben a csapatok nevük ABC sorrendje szerint sorszámot húznak, mely számok megadják a rajthelyek kihúzásának sorrendjét.
A második körben a már első körben kihúzott számok emelkedő sorrendje szerint a csapatok kihúzzák a rajthelyet, mely szektorban kell helyüket elfoglalni, mely rajthelyen horgásznak a verseny folyamán.
Irányított sorsolásnál, a MAGYAR PONTYFOGÓ OB döntő fordulóin, a csapatok először kihúzzák azt a szektort, ahol előző alkalommal még nem versenyeztek, aztán húzzák ki azt, hogy mely sorszámú helyre kerülnek.

5. ELŐKÉSZÜLETEK, A VERSENYKEZDET, A VERSENY VÉGE

5.1. A verseny folyamán, a sorsolás után öt hangjelzés van.
1. Hangjelzés.
A sorsolást követően a csapatoknak 120 perc áll rendelkezésükre, hogy autóból minden holmijukat, versenyzéshez szükséges horgászeszközüket, csalijaikat és etetőanyagaikat az általuk kisorsolt rajthely területére kipakolják, és hogy előkészítsék eszközeiket.
2. Hangjelzés.
A horgászat kezdete. Ekkortól lehet elkezdeni az etetést, a horgászatot és a markerúszós vízfenék feltérképezést és a markerúszós horgászterület megjelölését.
3. Hangjelzés.
A verseny vége előtt 15 perccel hangzik el
4. Hangjelzés.
A verseny végét jelöli.
Ekkor azonnal minden szereléket ki kell húzni a vízből, és várni a mérlegelőket.
5. Hangjelzés.
A verseny vége után 15 perccel szólal meg.
Ezt követően a még a 4. hangjelzést megelőzően megakasztott hal már csak akkor számít érvényes fogásnak, ha a hal teljesen kint van a vízből, nincs a víz felett sem.

5.2. A mérlegelés után minden csapat köteles összerámolni a cuccait és rendben, tisztaságban elhagyni horgászhelyét. Erre a lefújást követően 150 percük van.

5.3. A lefújást követően 180-240 perccel (ennek a pontos idejét a sorsoláskor mondják el a szervezők) következik az eredményhirdetés, és a kupák kiosztása.

6. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

6.1. Minden versenyző köteles a versenyszabályzat minden pontját betartani.

6.2. Tilos az OB versenypályán edzeni a versenyt megelőző 5 napon belül.

6.3. Minden csapatnak 120 perc áll rendelkezésére, hogy előkészítse az eszközeit. A verseny folyamán plusz csali csak egy alkalommal vihető be a versenyzők részére a szektorbíró előzetes ellenőrzése után.

6.4. A markerúszós bot nem számít plusz botnak, tehát használata a két felcsalizott végszerelékkel rendelkező bot mellett engedélyezett. Egy időben maximum csak két markerúszó lehet bedobva!
A horgászterületek határait kijelölhetik két partról bejuttatható marker jelzőbójával, amelyek lehetnek világítóak (de nem, muszáj). Ezeket, a jelzéseket a horgászterületen belül kell elhelyezni, ahogy azt a versenyterületet kijelölő karók meghatározzák. A jelzéseket megtarthatják a verseny ideje alatt, de el kell távolítani őket, amint a verseny véget ért.
A versenybírák és szektorbírók számára is jól felismerhetően kell jelölni a markerúszós botokat. Ez történhet bottestre vagy bot tartóra rögzített rikító színű vászon vagy feltűnő papír elhelyezésével, és/vagy magasabb horgászbot tartón való elhelyezéssel. Szektorbíró saját hatáskörén belül kérheti a rikító színű vászon vagy papír és a magasabb bot tartón való tárolás egyidejű meglétét.
A markerúszós botokat nem szabad az éppen horgászásra használt botok tartójában elhelyezni.

6.5. Szigorúan tilos a versenyzőket 50 m-nél közelebb helyezni bármilyen elektromos építményhez (elektromos vezeték, transzformátor, stb.)

6.6. Minden szektor (ez létszámtól függően 5-15 rajthely) mellé kijelölésre kerül egy szektorbíró.
A szektorbíró feladata, hogy figyeljen a verseny szabályainak betartására. Az ő feladata, hogy vigyázzon arra, hogy a felügyelete alá tartozó csapatok horgászhoz méltóan viselkedjenek.
A szektorbíró bármikor ellenőrizheti a horgászok által használt csalikat, etetőanyagokat, felszereléseket és végszerelékeket. A bedobott végszereléket ellenőrzés végett bármikor joga van kivetetni és szemrevételezni.
Szabálytalanság észlelésekor a szektorbíró köteles a szabálytalanságról rögtön jelentést tenni a verseny szervezőjének (és vagy vezető-bírójának).
A szektorbírónak minden hal mérlegelésénél jelen kell lennie, és a mérlegelést aláírásával kell hitelesítenie.

6.7. Kizárólag pontyokat (tükör, pikkelyes) és amurokat értékelnek, melyeknek minimum 1000g súlyúnak kell lenniük. A halakat élve, pontytartó hálókban kell tartani. A verseny alatt a hálókat teljes hosszukban a víz alá merítve kell tartani, ólom vagy egyéb nehezék nélkül. Semmilyen más módon nem tarthatók a kifogott halak. Az a versenyző, aki nyilvánvaló gondatlanságból megcsonkított vagy sérült halat mutat fel a méréskor, büntetésben részesül. Ebben az esetben az illető halat nem értékelik.
A pontyzsákok megtelése esetén kérjék, hogy a szervező személyzet mérjen le néhány halat, és ezzel felszabaduljon pár háló.
A pontyzsákok és a pontymatrac szolgálnak a halak tárolására. Méretüknek és minőségüknek biztosítaniuk kell a halak biztonságát.

6.8. Minden csapat köteles a kifogott halakkal kíméletesen bánni. Minden csapatnál kell lennie két darab nagyméretű 90x90x90 centiméteres (un. bojlis merítő) merítőhálónak, kettő darab ponty matracnak, 1 darab fertőtlenítőnek, és minimum 10 darab pontyzsáknak.
A fogást követően a versenyzők kötelesek a hallal kíméletesen bánni, nedvesen tartott ponty-matracra helyezni, majd pontyzsákba helyezni. Egy pontyzsákban 3 kg alatti halból maximum 3 db, 3 kilogramm feletti halból pedig 1 db tárolható.
A mérés után az élő és jó állapotban lévő halakat kellő körültekintéssel vissza kell helyezni a vízbe.

6.9. Állati eredetű csalik (élő vagy halott), halikra, és fémből, fából, gumiból és műanyagból készült műcsalik használata szigorúan tilos.
Csalizásra használható minden növényi eredetű, vagy akár növényi és állati lisztből, őrleményből mesterségesen előállított csali, valamint különféle lisztek és liszt keverék, magvak, bojlik és pelleteket melyeket kötelezően hajszálelőkén kell felkínálni.

6.10. Etetésre használhatóak:
- különféle etetőanyagok, morzsák, granulátumok
- különböző állati és növényi eredetű lisztek
- gyári illetve házi készítésű bojlik és pelletek
- aromák
- növényi eredetű magvak főzve, szárazon és erjesztve
- etetőanyag ragasztók valamint etetőanyag földek, lösz, agyag


6.11. Etetésre és csalizásra tilos használni bármilyen élő vagy elpusztult állatot.
Elpusztult állatot tilos használni még szárított, és hőkezelt állapotban is!
(például tilos használni szárított rákot, kagylót, gilisztát, szúnyoglárvát)

6.12. Etetni csak emberi erőn és ügyességen alapuló eszközökkel lehet. Etetőhajó és halradar használata tilos!
Minden sűrített levegővel, gázzal vagy elektromos árammal működő eszköz használata tilos.

6.13. Engedélyezett az etető csúzli, egy vagy két kézzel működtetett cső a bojlik bedobásához, egy vagy két kézzel tartott nagy nyeles kanál, a földre helyezett és mindkét kézzel működtetett csúzli, esetleg gumiszalaggal, rugóval, oldódó tasakkal, oldódó szállal működő eszközök; rakéták, melyek belső átmérője nem lehet nagyobb 50 mm-nél, hossza pedig 200 mm-nél, és horgászbottal dobják be.

6.14. A csapattársak szákolhatnak egymásnak.

6.15. A verseny végén tilos a megmaradt süllyedő csalit a vízbe dobni.

6.16. A verseny 48 órás fordulóból áll; ha egy kényszerítő körülmény (pl. vihar) miatt megszakad, a forduló érvényesnek számít, ha legalább 36 órán át tartott.

6.17. Ha a megszakítás hamarabb következik be, mint hogy 36 órája tartana a verseny, a verseny folytatódhat, de a szünet időtartama nem számít bele a 48 órába. Ha a megszakítás 36 óra elteltével következik be, a verseny nem folytatódik, hanem az addig elért eredményeket értékelik.

6.18. A felcsalizott szerelékes horgászatra használt botok hossza 4 m-nél rövidebb kell, hogy legyen.

6.19. Horgászat során csak az un. bojlis botok használata engedélyezett. Tilos a feeder, match, rakós, pergető, legyező, surf botok horgászatra való használata.

6.20. Surf (maximum 400 cm) és Spod botok csak parittyázásra, etetőrakétázásra és marker úszózásra használhatók.

6.21. A parittyázásra, etetőrakétázásra használt botokat a kettő plusz kettő (összesen 4 darab) bedobott bot mellett és a terület és/vagy etetésjelölő markerúszók (plusz 2 db) bent léte mellett is lehet használni. De csak csapattagonként egyet, tehát összesen kettőt.

Tehát a verseny ideje alatt engedélyezett egy időben a négy darab felcsalizott bojlisbot, a kettő darab markerúszós bot és a kettő darab parittyás vagy etetőrakétás bot használata.
Ez összesen 8 darab bot, de ebből csak 4 darab lehet horoggal rendelkező, felcsalizott bot.

6.22. Az orsókat kötelező rögzített fékkel felszerelni.

6.23. Nyeletőfékes orsók használata engedélyezett.
A nyeletőfékes orsókon a nyeletőfék bekapcsolása nem kötelező.

6.24. A bevetett bot spiccén túl, a főzsinórra csíptetve vagy arra ráhúzva nem elektromos rendszerű kapásjelző használata engedélyezett, de csak abban az esetben, ha azzal egyidejűleg egy fixen rögzített elektromos kapásjelző van a bot tartón.

6.25. Engedélyezett a rádió-távjelzős elektromos kapásjelző használata.

6.26. Láncos, merev karos, és rugófeszítéses kapásjelző swinger használata engedélyezett.

6.27. A bot spiccére rögzítethető vagy rögzített lengőspicc és rezgőspicc használata tilos!

6.28. A horgászat a csapat számára kijelölt területen, rajthelyen történik; melynek kiterjesztése a vízre úgy történik, hogy képzeletben a partra merőlegesen két félegyenest állítunk abból a két jelzőkaróból, melyekkel a versenyterületet kijelölték. Ezen a versenyterületen kívül beetetni tilos.
A szervezők által, a szektorok (horgászterületek) két oldalsó határán a parttól (a rajthelytől) 100 méterre jelzőbóják kerülnek elhelyezésre, ezek jelölik a vízen a horgászterületek fix szélső határait. Ezeken való oldalirányú átdobás szektorelhagyásnak minősül, figyelmeztetést von maga után. A dobási sávszélesség minden esetben minimum a szektor területének szélessége.
A bóják vonalán túl a nyílt víz felé lehetőség van túldobni és etetni.

6.29. Horgászat közben csak horgászbottal (és semmi más eszközzel nem) szabad bedobni a rajthelyről a szereléket.

6.30. Szerelékenként (botonként) csak egy horog engedélyezett; a hajszálelőkés felkínálás használata kötelező.

6.31. Hármas, kettes és bármilyen más, többágú horog használata tilos!

6.32. Csak hagyományos horgászmódszerek illetve végszerelékek elfogadottak, legalább 50 g-os ólomnehezékkel.

6.33. Az ólomra paszták és etetőanyagok rágyúrása engedélyezett.

6.34. Etetőkosár használata tilos!

6.35. Úszók használata tilos!

6.36. Fonott főzsinórok használata szigorúan tilos!

6.37. Fonott előkezsinórt maximálisan 30 centiméteres hosszúságban szabad használni.

6.38. Fonott dobóelőke zsinórt maximálisan 600 centiméteres hosszúságban szabad használni.

6.39. Lead Core ólombetétes kagylóálló zsinórt maximálisan 100 centiméteres hosszúságban szabad használni.

6.40. A monofil főzsinór és a monofil dobóelőke átmérője nem haladhatja meg a 0.50 millimétert.

6.41. Zsinórsüllyesztő használata engedélyezett, de rendezők bármikor kérhetik a visszahúzást, hogy ellenőrizzék a horgász tengelyt, azaz az irányt, hogy merre horgásznak szektoron belül.

6.42. A felszerelés bedobásakor az ólomnehezéknek nem lehet oldalirányú mozgása rendelkezésre álló területen kívül. Mozgásuk kötelező jelleggel csak a víz felé, illetve a víztől a part felé irányulhat.

6.43. A távirányítású önbevágós és hangvisszaverős elven működő eszközök használata tilos.

6.44. Az elektronikus, akusztikus és vizuális kapásjelzők megengedettek.

6.45. A versenyzőknek az időjárás viszontagságai ellen védő felszerelést (sátrakat, egyebeket) kötelező elhelyezni a kijelölt rajthelyen.
.
6.46. Tilos a vizet megvilágítani nagy erejű reflektorokkal, viszont szabad világító eszközt használni a sátorban, valamint szabad diszkrét fényű fejlámpát használni fárasztáskor, bedobáskor, csalizáskor és a halak hálóba emelésekor.

6.47. Szabad a vízbe menni horgászcsizmában (amely nem ér tovább térdnél), de csak a halak hálóba emeléséhez, vagy a tároló háló megfelelő elhelyezéséhez.

6.48. A verseny végeztével a rajthelyet tökéletesen tiszta állapotban kell hagyni.

6.49. Éjjel tilos az autóforgalom, kivéve a szervezők és a szektorbírók autóit.

6.50. Éjjel kizárólag a szektorbíró és a mérlegelő léphet be a versenyzők rajthelyére.

6.51. A hal kifogása érvényesnek számít akkor is, ha véletlenül a száján kívül akad be a horog.

6.52. Szándékosan szabálysértő módon kifogni a halat szigorúan tilos.

6.53. Bármiféle nyílt láng használata a sátorban tilos.

6.54. A versenyzők annyi botot tarthatnak és szerelhetnek össze, amennyit akarnak, de egyszerre csak legfeljebb négy bottal horgászhat a páros. A többi botot függőleges helyzetben a horgászbottartókon kívül kell tartani.

6.55. A számukra kijelölt területen a versenyzőknek diszkréten és zaj nélkül kell mozogniuk. Minden horgászással kapcsolatos tevékenységnek a számukra kijelölt rajthelyen belül kell történnie (bedobás, fertőtlenítés, etetés és szákolás).

6.56. A verseny kezdetét és végét a sorsoláskor bemutatott hangjelzés jelzi. Ezek jelzéseit kötelező betartani!

6.57. A versenybe minden lefújás előtt (ez a 4. hangjelzés) szabályosan megakasztott hal beleszámít, de csak akkor, ha a fárasztás és a merítés a lefújást követő 5. hangjelzés előtt meg történik.


7. A MÉRÉS

7.1. A mérést szektoronként, egyenként két-két tagú csapat végzi. Ezek egyike a szolgálatban lévő szektorbíró.

7.2. A mérlegelésen mint megfigyelő és hitelesítő személy, valamely (jobbról vagy balról) szomszédos rajthelyen lévő csapat egyik versenyzőjének jelen kell lennie, aki a mérések végén szintúgy aláírásával hitelesíti a mérlegelés szabályosságát és valós eredményét.
Természetesen ez nem számít rajthely elhagyásnak egyik csapat részéről sem.

7.3. A méréseket 10-12 óránként kell elvégezniük a mérlegelőknek.

7.4. Kötelező minden 8 kiló feletti halat soron kívül mérlegeltetni.

7.5. Soron kívüli mérlegelést lehet kérni akkor is, ha a rendelkezésre álló pontyzsákok megteltek.

7.6. A mérést hitelesített mérleggel kell végezni; a mérleget egy háromlábú állványon kell felállítani a csapathoz tartozó hivatalos szektorterület-határon belül. A szektorokban a mérlegeknek azonosnak kell lenniük mind a modell, mind pedig a márka szempontjából, és beosztásaik minden 50 g-ot mutassanak.

7.7. Méréskor a súly jelzésének jól láthatónak kell lennie a rendezők és a versenyzők számára egyaránt.

7.8. A szervezőkön kívül csak a mérlegelők, a versenyzők és a bírók (senki más nem) szólalhatnak fel szóban vagy egyéb módon a méréssel kapcsolatban.

7.9. Mérlegelésenként egy személy felelős a mérésért. Ez a szervezők által megbízott személy.

7.10. Egy másik személy feladata, hogy a mérés eredményeit lejegyezze a hivatalos dokumentumban. Ez a szektorbíró.

7.11. Két mérleget kell biztosítani minden szektornak. Minden halat a szervezet által biztosított tartóhálóban kell lemérni; ezt benedvesítik, és megállapítják az önsúlyát minden mérés előtt. A tartóhálóknak speciálisan a pontyok lemérésére alkalmas fajtájúaknak kell lenniük. Vízáteresztő és rácsos szerkezetű, lágy, szintetikus anyagból készüljön. A tartóhálóknak azonosaknak kell lenniük mindhárom szektorban.

7.12. A mérések adatait grammban kell megadni. /1 kg egyenlő 1000 gramm/

7.13. Minden egyes kifogott halat külön- külön, egyesével kell felírni a mérlegelő lapokra.

7.14. Két mérőlapja van minden csapatnak. Az egyik példány a szervezőknél a mérlegelőnél, míg a másik példány a csapatoknál van.

7.15. Amíg a mérőcsapat megérkezik a rajthelyre, a versenyzőknek a halakat tartalmazó hálókat a vízben kell tartani. Majd a halakat az egyik versenyzőnek át kell tennie a mérőhálóba, és ráhelyezni a mérőfelületre; a mérés után a halakat vissza kell engedni a vízbe a rendezők felügyelete mellett (mérés után a halakat nem lehet visszatenni a hálóba). Ezt a műveletet nagy gondossággal kell végezni.
A versenypáros legalább egyik tagjának jelen kell lennie a fentebb leírt műveletsornál, hogy ellenőrizzék a mért súlyokat, és aláírják a mérési eredményeket, tartalmazó formanyomtatványt. Ha a mérési folyamat befejeződött, és a halakat már visszaengedték a vízbe, valamint aláírták a papírokat, a méréssel kapcsolatban már nem lehet panaszt emelni. Mind a mérlegelőnek, mind a csapat tagoknak ellenőrizniük kell, hogy minden lemért hal mindkét mérlegelő lapra felvezetésre került-e. A csak egyik lapon szerepelő kérdéses hal nem vehető figyelembe a végső összeszámolásnál. Csak azokat lehet számításba venni, melyek mindkét lapon szerepelnek.

7.16. Minden mérlegelési időszakot követően a szervezőknek biztosítani kell azt, hogy a versenyzők megismerhessék a verseny aktuális állását.

8. ÉTKEZÉS, SZEKTORELHAGYÁS

8.1. Mindennap a verseny szervezője, a regisztrációkor előzetesen bejelentett igények alapján, külön juttatás ellenében, meleg ebédet és üdítőt (szigorúan alkoholmenteset) biztosít a csapatok részére. Ennek időpontját tól-ig a sorsoláskor ismertetik a versenyzőkkel és a szektorbírókkal.

8.2. A csapattagok az ebéd idejére a szektorbíró értesítését követően 60-60 percre elhagyhatják rajthelyeiket, de mindig egyszerre csak egy ember. Az egyik csapattagnak mindig a bedobott botok mellett kell maradnia. / javasoljuk ételhordók beszerzését, mert így a csapattársak odavihetik egymásnak az ebédet/

8.3. Az ebéd időtartamán kívül még lehetősége van minden csapattagnak 3x 30 perc rajthely elhagyásra (WC, fürdés…stb). A szektorbírókat minden rajthely-elhagyásról értesíteni kell.
Egészségügyi okokból (például hasmenés, rosszul lét), indokolt esetben, lehetőség van a fenti időtartamon túl is szektorelhagyásra. Ekkor is a szektorbírók felé ezt jelezni kell, akik ezt, mint minden más egészségügyi problémát, kötelesek jelenteni a versenybíró felé.

9. VERSENYBÍRÓSÁG

9.1. A versenybíróságot 4 fő alkotja. Áll a szektorbírókból (szektoronként egy), és egy versenybíróból.
Minden esetben a versenybíró szava a döntő vitás helyzetekben.

9.2. A versenyzőktől független versenybírót és szektorbírókat kell kinevezni, akik megvizsgálják a felmerülő panaszokat, illetve büntetéseket szabhatnak ki a szabályoknak megfelelően.

9.3. A független versenybírót és a független szektorbírókat a versenyt szervezőnek kell biztosítania.
Mint ahogy neki kell biztosítania a független versenybíró és a független szektorbírók szabályokkal való megismertetését és felkészítését a versenyre.

9.4. Minden felmerülő panaszt (kivéve a végső sorrenddel kapcsolatosakat) vagy a verseny folyamán, vagy a verseny befejezése után 1 órán belül jelenteni kell a versenybíróságnak. A panaszokat szóban is meg lehet tenni, de azonnal meg kell őket erősíteni írásban is.

9.5. Minden szabálysértést és figyelmeztetést jelenteni kell a versenybíróságnak, amely az egyetlen szerv, amely jogosult döntéseket hozni, és bárkit a versenyből kizárni. Ha egy versenypárost megbüntetnek, azonnal értesíteni kell őket erről.

9.6. Az végső sorrenddel kapcsolatos panaszokat a hivatalos eredményhirdetést követően 30 percen belül kell megtenni. A közzététel időpontját a hivatalos eredménylistán jelzik. A versenybírósághoz írásban benyújtott panaszokat azok kötelesek az eredményhirdetés előtt elbírálni.

9.7. A versenybírónak, a szektorbíróknak és a szervezőknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a szabályokat betartják, és nekik tökéletesen ismerniük kell azok tartalmát.

9.8. A verseny szervezőinek kötelességük a versenybíróság és a csapatok számára elérhetővé tenni a szabályzatot.

9.9. A versenybíróság minden tagja kitűzőt visel, melyen fel van tűntetve nevük valamint beosztásuk. Joguk van bármely csapat területére belépni a verseny folyamán.

9.10. A C.I.P.S fenntartja magának a jogot, hogy ellenőrizze a válogatóverseny lebonyolítását, és a válogató versenyen résztvevő csapatokat.


10. A BÜNTETÉSEK LISTÁJA


A büntetések a következők lehetnek:

10.1. A versenyből való kizárás jár a gondatlanságból megcsonkított vagy sérült halakért, a halakkal való kulturálatlan bánásmódért, a tiltott csalik és a nem megengedett eszközök használatáért és végül a csalásért.
Kizárás jár a késésért, amikor a nevező csapat a verseny kezdetére nem ér oda.
Valamint végleges kizárás jár a második figyelmeztetés után is.

10.2. Minden figyelmeztetés 30.000, az-az harmincezer pont levonásával jár. Ez 30 kg halat jelent.
Figyelmeztetés jár azért, ha bárki más a csapat tagokon kívül szákol, etet, vagy fáraszt. Figyelmeztetés jár, ha a csapatok engedély nélkül külső segítséget vesznek igénybe, valamint ha a verseny kezdetét jelző hangjelzés előtt etetni és horgászni kezdenek. Figyelmeztetés jár, ha a csapattagok valamelyike horgászhoz nem méltóan viselkedik, és ha a halakat nem megfelelő tárolják
Figyelmeztetés jár reflektor használatáért, és három egymást követő nem engedélyezett rajthely-elhagyásért.
Figyelmeztetés jár nagy mennyiségű alkoholfogyasztásért is. Hogy mi számít „nagy mennyiségnek”, azt a versenybíróság saját hatáskörében dönti el.

10.3. Nem nyerhet bajnokságot az a csapat és nem juthat tovább, illetve kizárásra kerül, amelyik nem engedi vissza az élő halakat a vízbe a számlálás és mérés után (tilos a halakat elpusztítani).

10.4. Ha egy csapatot kizárnak a versenyből, akkor ők a tárgyévet követő két évig nem jogosultak válogató-versenyeken részt venni.
Ez alól kivételt képez, ha a csapat önhibáján kívüli késés miatt került kizárásra. Ekkor az OVHB-hoz kérvényt kell benyújtani (ez történhet elektronikus vagy postai úton elküldött levélben), melyben kérik a 2 éves tiltástól való eltekintést, valamint hitelt érdemlően igazolniuk kell a késés okát.

10.5. Ha egy páros figyelmeztetést kap, azt feljegyzik az aktájában, és megőrzik 3 ÉVIG. Újabb szabálysértés esetén ezt visszaesésnek tekintik, és a versenybíróság ezen visszaesést és a büntetések listáját figyelembe fogja venni a döntéshozatalkor.

10.6. A visszaesés ténye, illetve az újabb évben kapott még egy figyelmeztetés nem jelent automatikusan figyelmeztetésduplázódást.

10.7. A szektorbírók és a versenybírók beléphetnek a rajthelyekre, és feljegyezhetnek bármilyen általuk észlelt szabálysértést.

10.8. A szektorbírók és a versenybírók rendelkeznek a joggal mind a versenyek alatt, mind pedig az eredményhirdetés idejéig azokat követően, hogy büntetéseket szabjon ki horgászokra, csapatokra vagy tartalékokra, ha azok szabálysértést követnek el.

10.9. Minden, a szabályokban nem leírt, nem szabályozott kérdésben a magyar Polgári Törvénykönyv általános előírásai az irányadók.

11. A CSAPATOK VÉGEREDMÉNY SORRENDJE

11.1. A végső sorrend besorolást a szervezők illetve a versenybírák végzik a verseny végét követően.

11.2. A fogott összsúly alapján történik a végső sorrend eldöntése minden szektorban (1 pont grammonként). Egy szektorban az egyenlő pontszámok és súlyok esetén a legnagyobb súlyú hal megfogásával bíró párost illeti az elsőbbség. Ha még mindig fennáll a holtverseny, akkor az elsőbbség azt illeti, akinél nagyobb a fogások átlagsúlya (összes súly/fogások száma).

11.3. A szektoronként elsőnek besorolt párosok lesznek az elsők az általános besorolásban, a másodiknak besorolt párosok lesznek a másodikak, és így tovább.


11.4. Tehát:
A három szektor (A-B-C) első helyezettje közül kerül ki fogási eredményük alapján a verseny első három helyezett csapata.
A három szektor (A-B-C) három darab második helyezettje közül kerül ki fogási eredményük alapján a versenyen 4. 5. és 6. helyezett csapat.
A három szektor (A-B-C) három darab harmadik helyezettje közül kerül ki fogási eredményük alapján a 7. 8. és 9. helyezett csapat.


12. DÍJAZÁSOK

12.1. A verseny díjairól, a kupákról és azok gravírozásáról a verseny szervezője, a MOHOSZ gondoskodik.

12.2. Díjazásra kerül mindhárom szektor győztes, a végeredmény sorrendjét az általuk fogott halak összsúlya dönti el.

13. CSAPAT CÍMEREK, ZÁSZLÓK

13.1. Minden csapat jogosult (de nem kötelező) egy magyar nemzeti lobogót, és egy csapat-lobogót elhelyezni a neki kisorsolt rajthelyen. Ezt kötelesek úgy tenni, hogy a szomszédos csapatot ne zavarják, és a szektorbírók szabad mozgását ne akadályozzák.

13.2. A csapatok jogosultak a ”csapatnevükkel” és támogatójuk nevével és logójával rendelkező öltözék viselésére.


A nemzetközi FIPS szabályok és a Magyar sajátosságok figyelembevételével összeállította: Nyika Sándor







Kiegészítés pontyfogó és bojlis versenyek szervezői felé.

MEGJEGYZÉS A MÓDOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEKRŐL

A meglévő, a MOHOSZ által elfogadott „MAGYAR PONTYFOGÓ VERSENYSZABÁLYZAT” csak a Magyar válogatóversenyeken kötelező érvényű.
FIPS szabályok figyelembevételével és a magyar sajátosságokat figyelembe véve lett megalkotva.

Hagyományos pontyfogó és bojlis versenyeken való alkalmazásakor az első három címszót
„ 1. A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG CÉLJA
2. A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG RENDJE
3. A MAGYAR PONTYFOGÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG RÉSZTVÉTELI FELTÉTELEI”

javasolt kihagyni.

Alkalmazása esetén bármely más versenyen el lehet térni a benne foglaltaktól.
Ezeket az eltéréseket „Kiegészítő szabályok” címszó alatt külön függelékben vagy külön kinyomtatott listán kell felsorolni. Ott le kell írni, mely szabályok kerülnek módosításra az adott verseny idejére. Fel kell tüntetni az eredeti szövegből kimásolt szabályt, és alatta jól láthatóan fel kell tüntetni az attól eltérő, egyedi igények alapján leírt új szabályt.
Ha új szabállyal módosul a versenyszabályzat, akkor természetesen nincs szükség az eredeti szövegből kimásolt szabályra.

Magyarázat.
A fenti versenyszabályzat elsősorban parti, dobálós pontyfogó versenyek szervezőinek és a hivatalos Magyar válogatóversenyek szervezőinek és az ezeken induló versenyzőknek nyújt segítséget.
A szabályzat pár pontjának kiegészítésével hasznosíthatják csónakos-behordós, és finomszerelékes (match, feeder) versenyek szervezői, illetve a parti bojlis versenyek szervezői is.








teteje | vissza