I. NAGYBIVALYOS BOJLIS KUPA – SZUBIJEKTÍVEN A MATULA WESTLINE TEAM SZEMSZÖGÉBŐL


Mindenek előtt először néhány szóban szeretnénk bemutatkozni. Csapatunk neve a Matula Westline Team Keszthely, az állandó csapatot Horváth Csaba és Zsittnyán Tamás alkotja, már több mint 10 éve horgászunk együtt, mind a bojlizás mind más jellegű horgászatok alkalmával is.Sikereinket részben a jó csapatnak, és az összeszokottságnak tulajdonítjuk
{KEP::6666::242::center::}
Számos megmérettetésen vettünk már részt, ahol sikerült előkelő helyezést elérnünk, de a Nagybivalyos bojlis kupát megelőzően még nem sikerült dobogóra állnunk. Sokat köszönhetünk szponzorunknak, a Westline termékek magyarországi forgalmazójának Horváth Istvánnak, aki nagyban támogatja a versenyeken való indulásainkat. Még a nyár végi merenyei túránk után elhatároztuk, hogy még ebben az évben egy, őszi évadzárónak szánt, többnapos bojlis túrát teszünk valamelyik vizen.

Olvasgatva a médiákat rátaláltunk a Nagybivalyos Bojlis kupa versenykiírásra. Az időpont kedvezőnek látszott, így kézenfekvőnek tűnt, hogy évadzárásként a versenyen mérettessük meg magunkat, és ilyen formában tegyünk egy bojlis túrát. Miután szponzorunk is rábólintott ötletünkre, minden akadály elhárult az indulásunk felől. 

Az egyik és egyben talán a legnagyobb nehézséget a verseny színhelyéül szolgáló Nagybivalyos SII felső ismeretlensége okozta. Éppen ezért a verseny előtt, mint minden versenypályát, de az ismeretlen vizeket különösen, ezt is kötelező módon előzetesen fel kellett térképeznünk. Sajnos időhiány miatt próbahorgászatot nem tudtunk beiktatni, de verseny előtt két héttel csaknem egy egész napot az S II felső vízpartján töltöttünk, és „heves” információgyűjtésbe kezdtünk a helyi horgászoktól. Itthon átnéztük az összes ezzel a vízzel kapcsolatos, elektronikus formában, illetve írott médiákban megjelent írásokat, felkutattuk azokat az ismerős bojlisokat akik már tudomásunk szerint tapasztalatot szereztek a vízről.

A begyűjtött infókból összeállítottuk a taktikánkat, hiszen ennek, mint minden túránkon, versenyünkön óriási jelentőséget tulajdonítunk. Ez magába foglalja a helyválasztást, a használni kívánt bojlikat, csalizási módszereket, etetési stratégiákat stb. Az előre közösen felállított taktikán csak a végső esetben változtatunk.Miután a felállított elképzeléseink szerint szükséges összes felszerelést, anyagokat, kiegészítőket összeszedtük, szép lassan elérkezett október tizedike, a verseny kezdőnapja.

Az indulás napjának hajnalán, megpakoltuk terepjárónkat, a megszokottnál is több cuccot sikerült begyömöszölni az autóba – számítva az őszi időjárási szélsőségekre – , végül úgy nézhettünk ki mintha örökre elköltöznénk otthonról.Szerencsére minden gond nélkül megérkeztünk a Várpalota határában elhelyezkedő tórendszerhez, ahol már az előbb érkezett csapatokhoz csatlakozva mi is izgatottan várjuk a sorsolást.
{KEP::6667::242::center::}
{KEP::6668::242::center::}
{KEP::6669::242::center::}
Tudtuk, hogy mint minden versenyen itt is nagy jelentősége van a sorsolt helyeknek. A sorsolás előtt véleményünk szerint a tó eredetei számozása alapján az 1, 8, 9, 10, 18, és az É – i oldal bármelyik helyét gondoltuk potenciálisan esélyesnek a jó helyezés elérésére.
{KEP::6670::242::center::}
{KEP::6671::242::center::}
A jól bevált szokás szerint Csaba húzta a „hányadikként húzunk számot”, ami után én ötödikként a 13. helyet húztam ki. Először azt hittük, hogy az északi oldal közepére sikerült húzni magunkat, de percek alatt kiderült, hogy a 15 csapatból csak 13 van jelen így miénk az északi oldalon az egyik szélső pálya.  A verseny előtt a szervezők által biztosított borkóstolón ízlelgettük a lélekmelegítőket, de gondolatban mindketten már csak a versennyel tudtunk foglalkozni.
{KEP::6672::242::center::}
{KEP::6673::242::center::}
A mustra után, miután a helyünkre értünk szomszédaink a Nagybivalyos Big Carp Team már a táborállítással foglalatoskodott, de érkeztünkkor átjöttek egy kis diskurzusra. Ők is meg voltak elégedve a sorsolt helyükkel, és egy – két jó tanáccsal is elláttak minket, mivel ők jól ismerik a vizet, hiszen helyi csapatnak számítanak. Szóba került részükről is, hogy ezen helyek valamelyikén bele lehet szólni a verseny végkimenetelébe. No akkor kard ki kard, kezdődjön a meccs!

A táborállítással, szerelések összeállításával, éppen végeztünk, amikor meghallottuk a verseny kezdetét jelző dudaszót. Kapkodnunk nem kellett hiszen a jó szervezésnek köszönhetően, már a szektorok mind a parton mind a vízen előre ki voltak jelölve. Vízre szállva elkezdődhetett az egyik, talán a legfontosabb dolog, a helyválasztás. Egy kicsit meglepődtünk azon, hogy az előttünk lévő vízterület nagy részén összefüggő, de egy - két folttal tarkított hínarassal, és 60 – 70 cm vízmélységgel találtuk szembe magunkat. A helyünk jobb illetve bal oldalán is nagy kiterjedésű nádasok voltak, amik közismerten jó haltartó helyeknek számítanak. Konstatálhattuk, hogy összességében nem rossz ez a pálya!
{KEP::6674::242::center::}
Ezt kihasználva, balatoni horgászként jól ismerve a nádban, illetve a hínárban élő pontyok viselkedését, szokásait ezen a tavon is a nádon kerestük a haljáratokat, hiszen ezeken váltanak ki a pontyok a nyílt vízre, hínarasokba. Ennek alapján, ellentétben a konkrétan erre a helyre vonatkozó infókkal, csak egy botot tudtunk tenni a megszokott helyek egyikére az ún. öblökbe. Ezek az öblök tényleg elsőre, a szemnek bíztató helyeknek tűntek, de a többségén nem láttunk rá a nádból kiváltásokat.

Csak azokat a nádfalakat, ritkásokat, hínárfoltokat jelöltük meg etetésre, ahol haljáratot láttunk, vagy sejtettünk. A hínarasban való helyválasztásunkkal kapcsolatban tisztában voltunk azzal hogy megnő a halvesztéseink lehetősége, de itt találtunk a pontyok jelenlétére utaló legtöbb jelet. A helyválasztás után az etetés következett, amiről az a tapasztalatunk, hogyha megtaláltuk a halak tartózkodási helyét, illetve közlekedési vonalait, nem szabad sokat etetni. Ne az legyen a célunk, hogy jóllakassuk őket, hanem az etetésre beálló, és táplálkozó pontyok közül tudjunk kapásra ingerelni egyet.

Gondoljuk végig, hogy mi az esélye a kapásnak akkor, ha a százszámra beszórt etetőgolyók közül az egyébként is gyanúsabb csaligolyót kell felvennie halunknak, vagy néhány szem felvétele után csak a mi csalink marad a pontyoknak. Ezen a versenyen is ezt az etetési taktikát alkalmaztuk, ami kb. 10 szem bojlit és két marék vegyes szemes anyagot jelentett etetésenként.
{KEP::6675::242::center::}
Fél háromra az összes botunk beélesítve várta a kapásokat. A csapat által használt golyók 3 féle saját készítésű alap bojliból, 7 féle ízesítésben (tintahal, büdös-fűszer, hal, füstölt hal, bors, menthol-gyümölcs, és gyümölcs), 16 – 18 mm átmérővel készültek. A végszerelékeinket egy kb. 100 cm hosszúságú lead core előtét zsinórból, 114 és 120 grammos fixre szerelt ólomból, 16 illetve 20 lbs erősségű előkezsinórból, és 4 - es, 6 - os méretű horgokból állítottuk össze.
{KEP::6676::242::center::}
Sajnos az első, 18 órai mérlegelésig nem minket igazoltak elképzeléseink, hiszen nem tudtunk fogási eredményt felmutatni, igaz ekkorra az egész tavon összesen két pontyot fogtak a versenyzők. Az első kapásunkig pontosan éjfélig kellett várni, ami büdös fűszeres jellegű bojlira jelentkezett az egyik hínáröbölben kialakított etetésen. Sajnos megfogni nem tudtuk, mert mire fölé értünk leverte magát a hínárban. Ezt követően az éjszaka második felében és kora reggel még öt kapásunk volt amiből három halat tudtunk megfogni, és ebből is az egyik nem érte el a versenyszabályzatban előírt öt kilós súlyhatárt.
{KEP::6677::242::center::}
Nincs mese változtatni kell, a kapások zöme ahogy sejtettük is a hínárból jön, és a kis méretű horgainkkal nem tudjuk megtartani a hínárba azonnal belekeveredő pontyokat. Lecseréltük a 6 - os méretű horgainkat - melyek a D-rig módszerre voltak megkötve 16 mm - es pop-up golyókkal -, négyesre, és a süllyedő golyókat kezdtük erőltetni a lebegő golyókkal szemben, mivel az eddigi kapásaink az előbbieket részesítették előnyben. Az ezt követő napközbeni időszakban, és az esti órákban a már új végszerelékekkel tíz kapást sikerült elérnünk, amiből már csak két halat veszettünk el.
{KEP::6678::242::center::}
{KEP::6679::242::center::}
Ezzel az eredményünkkel a délutáni mérlegelést követően az élre állhattunk. A következő éjszaka, majd a másnap beköszönő markáns hidegfront, ami viharos széllel, lehűléssel jött teljesen megváltoztatta a pontyok aktuális ízlését, hiszen az addig remekül szereplő büdös, fűszeres jellegű bojlik nem illetve gyengén működtek, viszont a hidegvizes, menthol – gyümölcs ízesítésű golyók lettek az egyértelmű favoritok. A második naptól már csak ezzel a bojlival tudtuk kapásra bírni a pontyokat.

Érdekesség volt a versenyen, hogy kiszámíthatóak voltak a kapásidőszakok. A legtöbb kapás az éjszaka második felére, és a délelőtti órákra, egészen délig korlátozódtak, az ezen kívül eső időszakokban jóval ritkábban jelentkeztek a halak. Ezt a megfigyelésünket nagyon jól ki tudtuk használni az újrahúzások, helyváltoztatások alkalmával, hiszen ne feledjük 60 - 70 cm – es vízben, hínármezőben horgásztunk így jóval kisebb volt az esély, hogy megzavarjuk az előttünk lévő pontyokat.

Említettük a helyváltoztatást, valóban többször is változtattunk a helyeken ha, valamelyik váltó, vagy öböl egy bizonyos ideig nem adott halat arrébb helyeztük az etetést, többször elég volt csupán 8 – 10 méterre arrébb menni és ott volt újra a kapás. A helyek szempontjából is találkoztunk érdekességgel, miszerint mi azt tapasztaltuk, hogy a nádfalról, ritkásokból, kevesebb volt a kapás, de itt nagyobb halak jelentkeztek, míg a hínárban több volt a kapás, de a halak átlagsúlya itt kisebbnek bizonyult.
{KEP::6680::242::center::}
A verseny 96 órájában 47 kapásunk volt, amiből 30 pontyot sikerült megfognunk. A legnagyobb hal fogásában is sikerünk volt, hiszen a második éjszaka fogott 9,20 kg- os tőpontyunk az utolsó előtti nap délelőttjéig tartotta a versenyrekordot. Ezen a délelőttön aztán tizenegy órakor sikerült javítanunk a saját magunk által felállított súlyon egy 9,74 kg– os ponty személyében, de rá egy órára megfogtuk a verseny egyetlen tíz feletti, és egyben a véglegesen is a versenyen kifogott legnagyobb pontyot, aminek a súlya 11,82 kg volt, ez a ponty is a hidegvizes bojlinkra éhezett meg.
{KEP::6681::242::center::}
A reggeli és a délutáni mérlegelések alkalmával mindig 20 – 30 kg - mal tudtuk a már meglévő előnyünket növelni, de csak az utolsó előtti napon mertünk beszélni róla, hogy talán meglehet a hőn áhított trófea. Nem lehettünk biztosak a sikerben, hiszen az egyre erősödő viharos északi szél nem a mi malmunkra hajtotta a vizet, a szemben lévő csapatokat is, - akik előtt mélyebb vízterület volt - egyre többször láttuk a vízen „gépészkedni”.

Ennek ellenére egy pillanatig sem csüggedtünk, hiszen azért tudtuk, hogy nagy előnnyel vezetünk, hittünk magunkban, taktikánkban és a verseny utolsó pillanatáig teljes koncentrációval horgásztunk. A verseny alatt sokan meglátogattak minket ismerősök, és ismeretlenek egyaránt, akik bíztattak minket, amit most ebben a formában is még egyszer köszönünk, de voltak akik kérdeztek a csalikról, szerelésekről, stb. egyszóval a horgászatról is, és mi úgy gondoljuk minden érdeklődőnek sikerült válaszolnunk és talán segítenünk is.

Aztán szép lassan elérkezett október 14.- e délután egy óra, amikor is megszólalt a verseny lefújását jelző dudaszó! A fáradságunknál csak a boldogságunk volt nagyobb, hiszen tudtuk, hogy megnyertük az I Nagybivalyos bojlis kupát!!! A táborbontás után izgatottan mentünk az eredményhirdetésre és vártuk, hogy először a csapat életében, bojlis versenyen, felállhatunk a dobogó legtetejére.
{KEP::6682::242::center::}
{KEP::6683::242::center::}
Örömünk határtalan volt, mivel egy nagyon jól szervezett, de egy nagyon nehéz versenyen az élen végezhettünk.Ha már szóba került a szervezés meg kell említenünk, hogy évek óta részt veszünk bojlis megmérettetéseken, de ez a verseny volt többek között az egyik legjobban és a legkorrektabbul lebonyolított bojlisverseny. Le a kalappal a rendezők előtt, akik a szektorok kijelölésétől a horgászhelyekre kiszállított ízletes ebédek biztosításán túl, a korrekt, és megkérdőjelezhetetlen mérlegelésekkel, dokumentálással, mindent megtettek, hogy egy tényleg színvonalas versenyt tudhassanak maguk mögött.

Az eredményhírdetés után hazafelé véve az irányt, jóleső érzés volt, hogy már várnak otthon a barátok, ismerősök akik végig izgultak értünk, és szurkoltak nekünk, hogy még ezen a vasárnap délután éjszakába nyúlóan, közösen ünnepeljük meg a győzelmünket!
Még egyszer köszönjük Nagybivalyos, ígérjük jövőre ismét találkozunk!

A VERSENY VÉGEREDMÉNYE:

Helyezés Csapatnév Összfogás (kg)
I. Matula Westline Team 176,76
II. S-Carp Product Team 58,84
III. Halasnyikov Baits Team 32,16
IV. Dutrade Carp Team 29,46
V. NagyTeam 29,22
VI. TÁ-KO Team 28,74
VII. Szabó - Mihaleszkó Team 21,94
VIII. Nagybivalyos - Big Carp Team 20,1
IX. Bubi Team 1 13,76
X. Alex Carp Team −−−
X. Gáspár - Keszler Team −−−
X. Nagybivalyos - Pelzer Team −−−
X. Tiszavirág Team −−−
A legnagyobb hal súlya: 11,84 kg – Matula Westline Team


Zsittnyán Tamás, Horváth Csaba
MATULA WESTLINE TEAM

teteje | vissza