Címkék: Merenye
Az egész ott kezdődött hogy csapattársammal Andrissal a régóta tervezett Balatoni túránk pontos idejét eldöntöttünk. 2007. október 16.-ára esett a választás.Mivel tudtuk hogy a „tengeren” mire számíthatunk, nagyon alapos előkészületekbe fogtunk. 13 nappal a horgászat megkezdése előtt már a vízen radaroztunk. A helyi erőktől tartva csak GPS-el jelöltük meg a számunkra ígéretesnek látszó részeket.Két nap múlva meg kezdtük az etetést ami 10 napig tartott, elég tetemes mennyiségű anyagot szórtunk. Kb. 200kg szemes takarmány, 40kg bojlit, és 50-60 kg pelletet a 6 helyre.{KEP::6228::231::center::}
Nagyon bíztunk az eredménybe, hiszen ezen a szakaszon már több igazán nagy testű halról halottunk. Eljött a várva várt nap. Az éjszaka leple alatt osontunk a partra. Először terepszemlét tartottunk, hogy a helyi horgászok előtt el tudjuk foglalni a kiszemelt partszakaszt, ugyanis itt NINCS FOGLALT HELY. Hála istennek mondja Andris, már senki nincs a parton. Gyorsan betelepítettük a tábort, és mivel már jócskán a hajnali órákba át csúsztunk ezért lefeküdtünk kicsit aludni. Reggel korán keltünk. Az eső dolgunk az volt hogy egy stéget építetünk a csónaknak hogy megvédjük a kövezéstől.
{KEP::6229::231::center::}
Majd kb. egy óra múlva már a helyükön voltak a botok.
{KEP::6234::231::center::}
Megkezdődött a várakozás, nagy találgatások közben balatoni nagytestűekről ábrándoztunk. Estig sajnos nem történt semmi említésre méltó, aztán éjfél körül megszólalt az egyik jelzőm. Ugrás ki az ágyból, úgy futottam mint aki élete első halát akasztotta meg. Bevágás után sajnos egyből éreztem hogy nem a rekordlistások közé tartozik az első balatoni potykám. Mivel nem kellett nagyot húzni ezért nem tartottam indokoltnak a csónak használatát, könnyedén a partra került egy kb. 4 kg körüli tükrös. Sajnos reggel már a rádióban hallottuk a rossz hírt, abba bíztunk hogy hamar elmegy a rossz idő. Ez nem így történt kora délután megjött az ígért szél, és első fokú vihar jelzés majd pár óra múlva másodfokura kapcsolt a rendszer.
{KEP::6230::231::center::}
Fizikailag még meg tudtunk volna birkózni a hullámokkal de a vízi rendőrség ezt annyira nem tolerálta. Vártuk az estét hogy az éjszaka leple alatt majd behordunk, de sajnos erősödött a szél és le kellett mondanunk a tervünkről. Egyre jobban kezdtünk aggódni hiszen az esti hírekben napokig tartó viharos erejű szélről beszéltek,majd hétfőtől országos esőt mondanak. Mit csináljunk? Kérdezte Andris. Tegyük el magunkat holnapra és majd reggel meg látjuk, válaszoltam. Mielőtt álomba merültem folyton az járt az agyamba hogy ez a sok munka és etetőanyag mind kárba vész az időjárás miatt, az nem lehet. De sajnos így lett másnap már lehetetlen volt a vízre menni. Egy világ omlott össze bennünk.
Még estig vártunk a döntéssel, de már gondolkoztam rajta hogy hogyan tovább. Ma péntek van, keddig érek rá ,mi legyen? Egy kósza gondolat vezérelt amikor felhívtam Regős Györgyöt hogy van –e esetleg valahol helye számomra. Merenyén talán a rendőr nem zavar ki a vízből. Döntenem kellett, megyek vagy maradok, ugyanis a 02-es hely szabad volt. Nem sokáig haboztam összepakoltunk. Andris úgy döntött hogy nem tart velem, hanem inkább ha jobb lesz az idő visszaül és újra próbálkozik. Reggel korai kelés után azonnal elindultam, a tóhoz érve szomorúan tapasztaltam hogy a helyzet itt sem sokkal fényesebb. Tombol a szél.
Na mindegy, kezdjünk el installálni. Menet közben csatlakozott hozzám két régi barátom a CARP DEVILS TEAMBÓL. Beosztottuk a placcot. Én ültem bal oldalon. A kezemet a vízbe dugva éreztem hogy nagyon vissza hűlt , ezért a nádfalat nem is erőltettem. Mivel itt is fenn ált a veszélye hogy nem tudunk sűrűn a vízre menni, ezért én 28mm, és két szem 20mm bojlikat raktam fel a horogra. A nagy hullámok miatt kicsit körülményes volt a tapogatás, bójázás behordás de végül helyükre kerültek a botok. Majd egy-két pálinka elfogyasztása után a régi közös túráinkról sztorizgattunk.
Ránk esteledett, lassan nyugovóra tértünk, és nagy pontyokról ábrándozva álomba merültünk. Mivel korán el aludtunk én már hajnali öt óra körül ébredeztem, és mivel jó szokásom korán kelni, ezért a többiek se aludjanak, gondolom én és hangos kávéfőzésbe kezdtem. Amíg a koffein lefolyik, kimentem könnyíteni magamon. Miközben azon méláztam hogy-hogy nem volt kapásom????????
A következő pillanatban már be is pottyantotta a középső jelzőmet valami. Zalán mellettem állva már kérdezi, na-na-na milyen? Jónak tűnik válaszolom neki, de már indultunk is a csónakba. Útközben igazán nagy küzdelembe nem volt részünk, de amikor a hal fölé értünk és megláttam elkezdett remegni kezem lábam, csak annyit mondtam , merítsd meg gyorsan.
Nagy csend lett úrrá. A csónakba emelve már meg se mertem szólalni. Idén már nagyon sokszor súroltam az álomhatárt, nem akartam megint tippelgetni. Amíg kiértünk a partra végig azt mondogattam magamba, CSAK MEG LEGYEN. Előkerült a „hacsi” mérleg, majd az megmondja a frankót, szákba rakva, visszamérve a hal súlya 20.80 Kg volt. Kimondhatatlan öröm lett úrrá rajtam. Ugráltam a sötétbe mint egy idióta.
{KEP::6235::231::center::}
{KEP::6236::231::center::}
{KEP::6237::231::center::}
Megmértük még kétszer hogy biztos legyen, és annyi volt a tömege. Gyorsan pontyzsákba helyeztük és visszaraktuk a vízbe. A következő lépés egy kupica megfogása volt és természetesen ittunk egyet a PONTY egészségére. Neki az IMPERIAL BAITS LIVER-COLD WATER gyári bogyója 2db 20mm-es ízlett, nekünk meg az otthonról hozott házi pálinka. A nagy öröm után sajnos csak a keserűség jött, hiszen elkezdett esni az eső, és a következő 48 órában nem is hagyta abba. De nem bántam annyira, úgy gondoltam hogy MERENYE kárpótolt a BALATONI „szívásért” . Nem adjuk fel, mert Andris mire ezt a beszámolót megírom már újra a MAGYAR TENGER partján fog ülni. Sok sikert kívánok neki, és ahogy tudok menni, én is ott leszek.
Fekecs János
Imperial Baits Team
