Mit nevezünk bojlinak?
Egy már sok éve működő bojlis magazinba írni egy írást ezzel a címmel egy kicsit banálisnak hathat, de most mégis el kellett gondolkodnom ebben a témában és gondolataimat úgy érzem meg kell osztanom a nagyérdeművel, mert véleményem szerint a bojlikészítés eddigi történelmében most érkeztünk el szépen csendben egy nagyon jelentős sarokkőhöz.
Első lépésként próbáljuk mindnyájan magunkban meghatározni, hogy mi is kedvenc csalink valójában. Ugye, hogy mennyi mindent el tudunk ezekről a golyókról mondani? Körbenéztem az interneten és a nyomtatott irodalomban definíció után kutatva és meg kellett állapítanom, hogy igazán friss, átfogó és aktuális leírást én nem leltem, a talált eredményből egy párat azért idéznék:
„Pontyok és amúrok kifogására kifejlesztett szelektív halcsali, mely alapjában magas fehérjetartalmú, keményre főzött csaligolyó. A bojli alapanyag tészta, illetve gabonaszármazék, melyet különféle aromákkal ízesítenek. Fogósságát az alapanyagok titkos összetételének, valamint az ízesítésre felhasznált különféle aromáknak köszönheti.” ( on-line lexikon)
Egy másik, kicsit részletesebb leírás Dr. Lányi György tollából a Magyar Horgász Enciklopédia szerzőjétől aki 2002-es kiadású könyvében ( persze ennek aktualitása ma már megkérdőjelezhető) a következőt írta a bojlikészítésről:
„ A jó minőségű bojligolyó fehérjékben és szénhidrátokban gazdag, különleges aromájú, többnapos ázást is elviselő rugalmasságú és keménységű, színezett termék, amelynek egyes típusai a vízfenék közelében való lebegtetésre is alkalmasak.
Mindehhez olyan, viszonylag könnyen beszerezhető, élelmiszer tisztaságú és azonos szemcseméretűre homogenizált alapanyagokat kell számításba venni, mint a különféle lisztek, valamint a tejpor, amelyekhez kiegészítőként adagolható még a búzakorpa, a különféle állati eredetű lisztek, porcukor, só és különféle horgászaromák. A bojlikészítés legfontosabb komponense a tyúktojás……………….. Ezt követően a golyókat forrásban lévő vízbe helyezve és többször óvatosan felkavarva a víz felszínre való felúszásukat követően… stb., stb.”
Vizsgáljuk meg a bojli szó eredtét is, talán ez is segít nekünk a pontos meghatározásban. A magyar bojli szó angol megfelelője a boilie, amely a szintén angol boil szóból származik. Mint általában az angol szavaknál, itt is a szótárban sok jelentést találhatunk: kelés, buzgás, forgatag, forráspont, fő, hólyag, főz, örvény, furunkulus, vízben főz, örvénylés, kelevény, forr, forral, forrás, felforral.
Említhetnék még sok példát, de egy dologban mindegyik megközelítése a témának azonos és az én eddigi felfogásommal, beidegződésemmel is megegyező. Ez nem más, mint a megformázott tésztagolyók vízben való megfőzése, párlása.
Ma a Haldorádó horgászportálon megjelent Kovács Zolinak az SBS Szi-Ko Team tagjának írása a Jászkiséri Bojlis versenyről, amin volt szerencsénk nekünk is résztvenni. Ezúton is megragadnám a lehetőséget, hogy gratuláljak nekik a magasan kiemelkedő eredményükhöz és kívánom nekik, hogy sikerüljön világcsúcsként hitelesíttetni a 966,15 kg-os fogásukat. Vitathatatlanul nagyok voltak a srácok!
Zoli az írásában a siker egyik kulcsaként megemlíti az új, még tesztelés alatt álló bojliját az SBS cégnek. Ennek az anyagnak a kuriózuma az, hogy nem kell bele tojás, nem kell főzni csak formázni és a vízben az átmérőjét folyamatosan fogyasztva, felhőt képezve oldódik. Az írásból kitűnik, hogy a begyúrt anyag jól formázható, kinyomópisztollyal a hurkák elkészíthetőek és rollerezhetőek. Az így készített golyókat a szerző tesztelése szerint két hétig kell szárítani, hogy a megfelelő keménységet elérje, de Zoliék ezt a golyót a cikk szerint 130 méterre is tudták dobócsövezni 24-es méretben.
Az ilyen típusú anyag egyébként nem teljesen újdonság Magyarországon, hiszen egy hazai gyártónk ( Buki Mix) már 2005-ben előrukkolt hasonló elven működő bojlival, amelyet a versenyzők használtak is a Háromfai versenyen. Valami miatt azonban ez az anyag nem volt sikeres, talán a lágysága miatt, aminek eredményeképpen a golyókat egyenként kellett kézzel formázni, meg persze gondolom a fogósságával is lehetett baj.
Visszatérve az új anyaggal kapcsolatos gondolatokhoz, erősen valószínűsíthető, hogy az SBS sikerein felbuzdulva, engedve a piac diktálásának a többi nagy gyártó is hamarosan ki fog jönni hasonló tulajdonságú és összetételű golyókkal a vásárlók színe elé. Ha belegondolunk abszolút életképes anyag lesz ez, hiszen jelentős mértékben leegyszerűsíti a bojlikészítés menetét, eljárását és beigazolódni látszik az is, hogy megfelelő kézben, eredményesség tekintetében az ilyen típusú anyagok fel fogják venni a versenyt az általunk eddig ismert bojlikkal, mert megoldani látszik a hagyományos eljárás legnagyobb hibáját, azaz az értékes összetevők főzési veszteségét.
Természetesen lehet ellenérveket is felhozni, ezek a golyók nem tudom mennyire alkalmasak nagy távolságra behordott készségek esetében, halat ritkábban adó vizeken, vagy jelentős fehérhal állománnyal rendelkező területeken, de ezek a kérdések majd nyilván megválaszolásra kerülnek a tapasztalatok alapján.
Azonban én visszakanyarodnék a gondolatmenetem kiinduló pontjához, azaz újra feltenném a most már költői kérdést: Mit nevezünk bojlinak?
Lassan az eredeti képletből már nem marad pontosan azonosítható elem, bár ez, mint mindennél általában a fejlődés velejárója. Még a gömb forma is erejét veszti, gondoljunk csak bele, hány alkalommal faragjuk amorffá bojlinkat bevetés előtt és hányszor hozza meg ez az apró trükk az eredményt! Tojást használunk fő kötőanyagnak? Már nem biztos. Főzzük, vagy pároljuk a golyókat? Már ez sem biztos.
Egyetlen szó maradt csupán, ami mindegyik típusú bojlira igaz, a tészta elnevezés. Kicsit kicsavarva a gondolatmenetet akár juthatnék arra a következtetésre is, hogy már a hetvenes években, amikor kenyér beléből, pirospaprikából, víz segítségével gyúrtuk meg a csalinak valót, akkor valójában tudtunkon kívül elkészítettük életünk első fűszeres bojliját?
Hagyjuk a bolondozást, de azért a kérdés még mindig itt motoszkál bennem:
Mit nevezünk bojlinak?
2007. augusztus 13.
Varga Tamás
Lakemonster Team
