Címkék: Zalacsány
Már körülbelül 2 éve érdeklődtem a bojlizás iránt, mire sikerült beszerezni a legfontosabb kellékeket. Diák lévén nincs önálló jövedelmem, így csak apránként tudtam megvásárolni a felszerelést. Idén májusban, a vizsgaidőszak végeztével azonnal meggyúrtam életem első bojliját, egy Sbs Catcher mixet, frankfurti ízesítésben. Nem sikerült olyan rosszul, de mivel nem csináltam előtte még sosem ilyet, így 3-4 nap után eltettem egy vödörbe, amibe hamarosan annak rendje és módja szerint bepenészedett. A tanulópénz megvolt, ezért is csináltam egy olcsóbb mixből az első bojlimat. Utána olvastam, és kiderült, hogy 1,5-2 hétig is szokás szárítani. A következő próbálkozásom július elején volt, csináltam 2,5 kiló ringlószilva-scopex és 2,5 kiló Belachan-Blue Mussel-Octopusos bojlit. Szerencsém volt a szárítással, mert a gyúrás után pár nappal kezdődött az a nagy forróság, így jól kiszáradtak a „csodagolyók”.
{KEP::5173::210::center::Az „édes” bojlik}
Mivel szerintem jól sikerültek, így elkezdtem tervezni az első saját bojlival történő pecát. Tavasszal már volt egy próbálkozás a kedvenc vizemen, a Zala megyei Zalacsányban, de az nem sikerült olyan jól, valószínűleg a rossz helyválasztás miatt. És persze nem saját bojlival horgásztam! 
Most is ide terveztem a túrát. Az információszerzés – elég jóban vagyunk a tógazdával – és a szükséges kiegészítő csalik ( laposhal pellet, forelli, Csl pellet kis és nagy méretben, Supreme pellet stb. ) megvásárlása után minden kész volt az indulásra. Az időjósok pont a következő pár napra mondták a kánikula tetőzését, de mi elhatároztuk magunkat, így lementünk. A mi az anyukámat és engem takart. Mivel nekem nincs jogsim, így rá vagyok szorítkozva, de azért Ő is szeret horgászni
Péntek hajnalban indultunk, hogy elkerüljük a nagy hőséget. Megérkezésünk után konzultálva a tógazdával, kiválasztottuk a helyemet: a gát végéről horgásztam, az első etetést szemben, a másik parttól 5-6 méterre, a másodikat kicsit jobbra a zsilip előtt 10-15 méterre. Bójára nem volt szükség, elég könnyen behatárolható volt a hely. A patakmeder is az etetéseknél húzódott, ahol nagyon szeretnek tartózkodni az itteni halak. A part menti etetéstől kb. 25 méterre strand volt, ami jó dolog, mert a strandolók felkavarják a vizet, és ez odavonzza a halakat. A fürdőzés egyáltalán nem zavarta őket, ez később tökéletesen bebizonyosodott.
{KEP::5185::210::center::A zsilip, távolban a part menti hely és a strand}
A nagy meleg és a gát árnyékmentes mivolta miatt úgy döntöttem, hogy csak éjszaka fogok horgászni. A tógazda is ezt tanácsolta, és ha Ő mondja, akkor azt érdemes megfogadni! Megetettem a helyeket, a zsilip előtti lett a büdös, a másik az édes. A nap alvással meg várakozással telt, aztán fél 6 felé végre kimentünk a tóra. Gyorsan kicuccoltam, már amennyire ilyen sok cuccot gyorsan ki lehet pakolni. A botok felszerelése és felcsalizása után már repültek is a helyükre a bojlival csalizott horgok.
Jelzők beélesítve, nyeletőfék bekapcsolva. Az erdő oldalában letelepedtünk, a strand bejáratához. 20 perc múlva egy csippanást hallottam, majd pár perc elteltével erőteljes kapás miatt rohantam a bothoz. Bevágtam, majd rövid fárasztás után a hal lemaradt. Egy szem Scopexes lebegő bojli volt a csali, D-rigen felkínálva. A szerelék hibájára gyanakodtam, ezért lecseréltem egy sima Line Aligner előkére. Hamarosan újra kapásom volt ezen a boton, ami akkor már a saját készítésű bojlimmal volt felcsalizva. A tettes egy maximum 2 kilós ponty volt, de azért lefotóztam, az ünnepélyes pillanat miatt. Természetesen a fertőtlenítés és kíméletes bánásmód után visszanyerte szabadságát. Sötétedésig már nem volt több kapásom, ám ekkor a büdös etetésen lévő bot sült el! A hal jó 6 kilós volt, szerencsére volt körülöttem pár ember, így le tudtuk fotózni a halat.
{KEP::5184::210::center::A második hal}
Innentől megindultak a halak, főleg az édes etetésen lévő csalit húzták, de a büdösről jöttek a nagyobbak. Volt olyan, hogy egyszerre pihegett a matracon egy 6-os és egy 5-ös ponty.
{KEP::5178::210::center::Egyszerre a matracon!}
Ezekre a halakra egy „nagymenő” bojlis csak legyint, ám nálam az ilyen halak már nagynak számítanak. Ha többet bojlizok majd, akkor valószínűleg változik majd kicsit a véleményem, de egyenlőre így gondolkodom. Reggelig körülbelül 20 halat fogtam, 1,5 kilóstól 6 kg-osig.
{KEP::5177::210::center::Egy szép pikkelyes}
Délelőtt 9-ig horgásztam, majd összecsomagoltam, megetettem a helyet, és felmentem pihenni a lovas panzióba. Anyukám itt aludt éjjel, Ő nem maradt kinn velem.
Ez a nap is hasonlóan telt mint az előző, már vártam az estét. 5 óra körül megint ki mentünk, a szokásos műveletek után újra a helyén volt minden, már csak a halak hiányoztak, de ők sem sokáig! Még világosban sikerült fognom egy kisebb pontyot és egy 1,5 kilós amúrt, tigrismogyoróra jöttek. Sötétedésig már nem volt több kapásom, de akkor viszont elindultak a halak.
Nem fogtam annyit, de inkább a nagyobbak jöttek. Az én mércém szerinti nagyok. Fogtam 4-5-6 kilósokat, egy 7 kilós tükröst, és az éjszaka meglepetését, egy 5-ös koi pontyot. Fárasztás közben nem láttam hogy koi, csak mikor a matracon rávilágítottam. Majdnem ugráltam örömömben, annyira gyönyörű volt.  És a legjobb még hátra volt, amit persze ekkor még nem tudtam…
{KEP::5174::210::center::A 7-es, életem legnagyobb „sima” pontya}
{KEP::5172::210::center::Az 5-ös koi egyik oldala}
{KEP::5180::210::center::És a másik}
Hajnalban megint füstölős kapásra ébredtem. Álmos fárasztás volt, de a hal csak nem akarta megmutatni magát. Már jó 10 perce fárasztottam, amikor jött a halőr segíteni, mivel látta hogy már régen küzdök. Egyszer csak sikerült a felszínre húzni a halat, így megláthattam a gyönyörű koit! 1 éjszaka 2 ilyen hal… Álmodni sem mertem volna erről! Lazábbra állítottam a féket, mindenképpen ki akartam fárasztani! Még jópárszor kitört, de a 20 perces fárasztás végén nagyon boldog voltam: sikerült!
Én 5 kilósra tippeltem, a halőr nagyobbra. Ő nyert, a hal 8 kilót nyomott. Életem legnagyobb pontya, ráadásul koi! Óvatosan kiszedtem a horgot a szájából, lefertőtlenítettem, majd megkértem segítőmet, fotózzon le a hallal. Ő készséggel meg is tette ezt, bár nem sikerültek olyan jól a képek, de azért elégedett voltam!  Meg kicsit „kómás” vagyok a képen! :P
{KEP::5181::210::center::Koi a matracon…}
{KEP::5183::210::center::Majd a kézben!}
{KEP::5182::210::center::Kómásan életem pontyával!}
Ezután már alig vártam hogy anyu felkeljen, lejöjjön a tóhoz és elmesélhessem neki a történteket! Mikor megérkezett, büszkén mutattam neki a képeket, megkávéztunk és hozott reggelit. Mondtam neki, hogy egy kapásunk még lesz reggel, addig ne is menjünk fel!  Úgy is lett, fél kilenc tájban megint füstölgött az orsó, egy 4-5 kiló körüli hal húzta el saját bojlimat.
{KEP::5176::210::center::Délelőtti fárasztás}
Visszaengedés után lassan összepakoltam – még jó hogy lassan, hátha jön közben még egy hal  - majd felmentünk a szállásra. Aznapra erős szelet mondott az előrejelzés, ami kicsit aggasztott. Ebédelni elmentünk a kedvenc éttermünkbe, megsimogattuk a lovas panzió 2 hónapos kiscsikóját és az anyukáját, majd újra a parton találtuk magunkat!  A gáton nagyon erős szél fújt, elsőre sikerült belefújnia a pontymatracot a tóból kifolyó patakba.
Ekkor döntöttem el, hogy csak estig maradok, ebben a szélben nincs értelme kinn maradni, fogtam már elég halat -többet is mint gondoltam - nem vagyok telhetetlen ember. Bedobás után még pár cuccot elhoztam a kocsiból, amikor hallottam, hogy folyamatosan szól a jelzőm, így gondoltam cselekedni kéne valamit!  Rohantam is a bothoz, bevágtam, majd jó 5 perces fárasztás után megvolt a hal, egy kb. 2 kilós ponty. Mindez a strandtól 20 méterre, szinte közéjük húzta kapásnál a hal a szereléket! A halakat egyáltalán nem zavarta a ricsaj és locsogás, láttam olyat is, hogy a fürdőzőktől 4-5 méterre ugrott a hal, és nem is kicsi. Visszaengedés után egy kis csend következett, sajnos nem a szél, hanem a halak részéről. De ekkor sem unatkoztunk, érdekes felhők és fények ragyogtak az égen, ezeket néztük és fotóztuk.
{KEP::5179::210::center::Az „érdekes felhők”}
A túra utolsó halát átengedtem anyukámnak, Ő fáraszthatta ki! Nem volt nagy, 3-4 kilós, de egész ügyesen kivette. 
{KEP::5175::210::center::Anyu és a hal}
Másnap reggel lusta voltam felkelni, pedig még kijöhettem volna délelőtt horgászni, de a lustaság legyőzött! Sajnos… Kiderült hogy a gátról valaki az én etetésemre horgászva fogott egy 9,5 kilós pontyot! Elég mérges voltam, nem azért mert más fogta, hanem magamra hogy miért nem jöttem ki horgászni, talán akkor én fogom. A tógazda szerint, ha 4-5 napig etetném a helyeket, beállnának a 10 fölöttiek is, talán egyszer sikerül ennyi időt ott tölteni, és akkor kiderülhetne a dolog.
Összegezve, szerintem nagyon jól sikerült ez a túra, a 2 éjszaka és 1 este alatt cirka 35 halat fogtam. Véleményem szerint ide nem kell csúcsminőségű bojli, akár a gyáriak is szóba jöhetnének, a víz nincs agyonhorgászva. 1-2 éve kezdtek el rajta bojlizni, most már egyre több bojlihorgász is van a parton, de ez nem hasonlítható össze mondjuk Maconkával vagy a többi felkapott bojlis vízzel.
A 8-as koit Pro Logic-os, Bio Red bojlival fogtam, a kisebb koit VDE Master pellettel, a többi halat többnyire a saját csalijaimmal. Szinte az összes kapás füstölős volt, nem vicceltek a halak!  Az egyik boton csúszó ólmot, a másikon egy 90 grammos fix Korda típusú ólmot használtam, mindkét előke Line Alignerként megkötve. 4 halat vesztettem, ebből 2 lemaradt, kétszer pedig valószínűleg kagyló vágta el az előkezsinórt.
Hamarosan újra támadunk, de akkor az amúrokat vesszük célba! 
